A jövő a miénk. Gondoskodjuk róla, hogy olyan legyen, amilyennek elképzeljük.

Egy nemrég vetített Disney-film egyik dalából egy részlet: „[…] Kell nekem a változás. Kell nekem egy esély. Nem akarok kimaradni. Nyisd fel a szemed […]” 

Ez az üzenet számomra pontosan megfogalmazza azt, amit a jövőtől várok. Változások, lehetőségek, cselekvés és mindezekre vonatkozóan egy reális jövőkép. 

Remélem, hogy a jövő rengeteg lehetőséget kínál a fiatalok számára, különösen azokon a területeken, ahol azok egyelőre hiányoznak – például a munkaerőpiacon. Mert korlátozottak a lehetőségek egy olyan környezetben, ahol a tanulmányi felkészültség és a meglévő szakmai tapasztalat ugyanolyan súllyal nyom a latba a kiválasztási folyamatban. Mivel tisztában vagyunk azzal, hogy bizonyos szintű képzettségre szükség van, és egyre nagyobb a verseny, diplomát szerzünk, mesterdiplomát vagy akár kettőt, nyelveket tanulunk, humán készségekre teszünk szert stb. Megtesszük, ami tőlünk telik, majd azt látjuk, hogy az intézmény vagy cég, ahova jelentkezünk, nem akarja megadni a kezdőknek az esélyt a tapasztalatszerzésre, mert ez számára kockázatot jelent. És persze a tanulmányok során nem szerzed meg azt a konkrét tudást, ami a gyakorlati munkavégzéshez kell. 

Azt is remélem, hogy a jövőt a befogadás szelleme jellemzi, és írmagja sem marad a megkülönböztetésnek. Ahol maradéktalanul érvényesül a nemek közötti egyenlőség, és ahol a bőrszín, a faji hovatartozás, a szexuális irányultság, a társadalmi nem vagy bármely hasonló tulajdonság nem jelent problémát. Más szóval remélem, hogy a sokszínűségre nem akadályként tekintünk, hanem értékként és erősségként, és mindenki egyszerűen az lehet, aki lenni akar. Szabad és védett az előítéletekkel szemben.

Sok mindent várok a jövőtől, de úgy gondolom, hogy mindezt csak változások és lehetőségek révén tudjuk elérni. Aktívan törekedve arra, hogy céljaink megvalósuljanak. És ez a mi kezünkben van: mindannyiunk kezében. Remélem, hogy a jövő olyan lesz, amilyennek látni szeretném, és nemcsak magamért, hanem másokért is. Úgy vélem, hogy ennek kiindulópontja az oktatás. A nagy változások nem fognak maguktól és azonnal bekövetkezni, de remélhetőleg a fiatalok ezekkel az értékekkel felnőve munkálkodni fognak értük, és közös erővel, a méltányosság parancsától hajtva megvalósíthatjuk elképzeléseinket.

Érzéseim

Reménykedő és bizakodó vagyok. Tanulok azoktól, akikkel közösek a céljaim, velük együtt haladok előre, és törekvéseikből ihletet merítek.

Befolyásom

Hiszem, hogy nincs nagyobb motiváció annál, mint egy világos cél, amellyel azonosulni tudsz. Az elszántság és a szenvedély, mellyel ezekért a célokért teszel, másoknak is erőt ad a cselekvésre. Márpedig erre van szükségünk: olyan emberekre, akik tenni akarnak a változásért.
 

Updated on szerda, 09/02/2022