Visszatekintés 2040-ből
Celia, Görögország, Age 15Olyan jövőt képzelek el, ahol a bőrszín, a társadalmi nem és a világnézeti meggyőződés nem számít.
2040-et írunk, és nagyon távolinak tűnik már az életemnek az a szakasza, amikor középiskolás voltam. Élénken él azonban az emlékezetemben a rasszizmus, mellyel oly sokan szembesültek akkoriban, az előítéletesség, mely elterjedt volt a világban, és emlékszem azokra, akik felemelték szavukat az igazságtalanság ellen. Nagyon sok embertársunkat érte hátrány olyasmiért, amiről nem tehettek: mert sötét bőrűnek, melegnek, vagy nőnek születtek. Emlékszem arra, hogy színes bőrű emberek haltak meg rendőrök keze által; hogy melegeket elszigeteltek a világtól; hogy a világ számos részén nőket öltek meg azért, mert iskolába jártak. Az a furcsa, hogy a világot barátságosnak tekintettük akkoriban. Most, 2040-ben úgy gondolom, hogy a világ akkor barátságtalan és veszélyes volt. Most már más a helyzet. Mostanra a világ előrelépett. Fontos változások történtek a jogrendszerekben, még ha az emberek gondolkodásmódja nem változott is meg gyökeresen.
Érzéseim
Amikor a jövőre gondolok, erősen foglalkoztatnak a kihívások, melyekkel majd szembe kell néznem, és néha szorongás fog el, hogy nem fogom tudni elérni a céljaimat.
Befolyásom
Azt hiszem, hogy van befolyásom a jövőre, elsősorban cselekedeteim révén, melyeket majdani munkavállalóként és a társadalom tagjaként tenni fogok.
Updated on hétfő, 10/01/2022