Az osztrák főváros pompás palotáival kihagyhatatlan állomás azok számára, akik szeretnék felfedezni Európát. Vonzerejét növeli, hogy egykor számos nevezetes embernek volt otthona: többek között itt élt sok éven át minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője, Wolfgang Amadeus Mozart. De nemcsak hajdanvolt hírességek nyomdokain róhatjuk Bécs utcáit, sok ismert kortárs személyiség lakik ma is itt (köztük a Camo & Krooked drum and bass duó tagjai és Christoph Waltz hollywoodi sztár). A városnak több mint 2000 parkja és nyilvános kertje, valamint 1 400 km-es kerékpárút-hálózata van. A vállalkozóbb kedvű utazók a közeli Bécsi-erdőbe is ellátogathatnak, amely az EU természetvédelmi rendszerének, a Natura 2000 hálózatnak a része.
Szlovákia fővárosa, a leginkább a négyszögletes impozáns történelmi váráról híres Pozsony a látnivalók bőséges kínálatával várja a látogatókat. A Duna és a Kis-Kárpátok között fekvő település egyszer a világ legzöldebb városait felsoroló ranglistán a harmadik helyezett lett Auckland és Reykjavík után. Pozsony sokat tesz azért, hogy egyre ellenállóbbá váljon az éghajlatváltozás hatásaival szemben: befektet az esővíz-gazdálkodásba, zöldtetők építésébe, illetve arra is figyelmet fordít, hogy az egyre gyakoribb hőhullámok idején megvédje a lakosait a hőségtől. Kihívást hirdetünk a DiscoverEU fiatal fotósainak: látogass el a pozsonyi várba, és a tetejéről fényképezd le a várost – a képen látható minden egyes parkért és zöldtetőért bónuszpont jár! Ne felejtsd el megosztani a fotót az Instagramon a #DiscoverEU hashtag használatával.
Mennyire gyalogosbarát a város, ahol Ön él? Mi lenne szükséges ahhoz, hogy Ön a környező városrészekbe gyalog menjen ahelyett, hogy gépkocsiba szállna, vagy tömegközlekedési eszközt venne igénybe? Ezt a kérdést teszik fel Nyíregyháza lakosainak az uniós „CityWalk” projekt munkatársai. A nyíregyházi székhelyű projekt a város utcáit hivatott „járhatóbbá” tenni. A cél a forgalmi torlódások, illetve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése.
Ha valaki kreatív, kulturális környezetre vágyik, Kolozsváron a helye. De Kolozsvár nem csupán kulturális központként kiemelkedő: a városvezetés elkötelezetten törekszik arra, hogy környezetkímélőbbé tegye a tömegközlekedést. Uniós források segítségével korszerűsítette a villamoshálózatot, aminek köszönhetően a villamosok kétszer olyan gyorsan közlekedhetnek, mint korábban, a pálya mentén pedig feljavította a zöldterületeket. Kolozsváron már csak elektromos járművek kapnak taxiengedélyt, ami fenntarthatóbbá teszi a közúti közlekedést. Szeretnéd felfedezni a város legzöldebb részét? Villamosozz el a Kolozsvári Magyar Operáig – az épület közvetlen közelében található a Sétatér, gyönyörű szökőkútjaival és festői csónakázótavával.
Brassó, a „Románia zöld fővárosa” néven is ismert erdélyi város az elsők között csatlakozott a Polgármesterek Szövetségéhez, ahhoz az uniós programhoz, amely az éghajlatváltozás elleni fellépés jegyében egyesítette Európa helyi önkormányzatait. A város fölé tornyosuló impozáns hegyet, a Cenket az EU az ott élő ritka madarak, vaddisznók, medvék és pillangók védelmében Natura 2000 területté nyilvánította. Menj fel a drótkötélpályás felvonóval a hegytetőre és keresd a „BRAŞOV” feliratot, a város román nevének óriásbetűit a hegyoldalban. Hollywood után szabadon!
A Németországban eredő Duna átszeli Európát, majd a Fekete-tengerbe torkollik. A romániai Tulcsa városa a torkolat közelében, a Natura 2000 uniós természetvédelmi hálózat részét képező, varázslatosan szép Duna-deltában található. Fedezd fel a várost és a környék páratlan vadvilágát, vagy jelentkezz a Duna partját tisztán tartó önkéntesek táborába!