Bár Magyarország fővárosa meglehetősen elkötelezett hagyományai mellett, a jövőre is fókuszál, amikor városi környezetét fenntartható és inkluzív módon kívánja átalakítani. Ezzel Budapest fokozatosan munkálkodik az új európai Bauhaus (NEB) értékeinek és célkitűzéseinek megtestesítésén. A Cooling Corners and Corridors (CoolCos) (Hűsítő sarkok és folyosók) elnevezésű projekt például innovatív szerkezeteket hoz létre, amelyek célja, hogy mérsékeljék a hőhullámok hatását. A város a hozzáférhetősége miatt is elismerést kapott, különös tekintettel az EU 2015. évi Access City díjára.
Ha egy pillanatnyi nyugalomra van szükséged a város felfedezése során, tegyél egy sétát a Margit-szigeten, a Duna közepén elterülő zöld oázison. Vagy keresd fel az Auróra Klímakertet, ezt a kedves kis zugot, amelynek célja, hogy városi környezetben állítsa helyre a természetes ökoszisztémákat, miközben kertészkedéssel és élelmezésbiztonsággal kapcsolatos ismereteket oszt meg.
Ha érdekel a művészet, látogass el a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület galériába, amely kifejezetten a fiatal művészeknek szól, és társadalmi kérdésekkel foglalkozik.
Végül pedig érdemes egy sétát tenni a Budai Várnegyedben, és megcsodálni a Halászbástyát, ahonnan káprázatos kilátás tárul elénk a városra és a Dunára.
Nyíregyháza a fenntarthatósággal foglalkozó Interreg Europe projekt része, amelynek középpontjában a digitális gazdaság áll. Az Interreg-projektek helyi önkormányzatokat fognak össze, hogy megosszák egymással a regionális fejlesztési kihívásokra adott innovatív és fenntartható válaszaikat. Nyíregyháza könyvtára a helyi történeti adatbázis használatának fokozása és bővítése érdekében segíti a polgárokat a digitális rendszerek és eszközök használatában. A költészet népszerűsítését segíti az a különleges, a könyvtárban elhelyezett telefonfülke, ahol a telefonkönyvből egy verset választhatnak a látogatók, amelynek számát feltárcsázva meghallgathatják azt.
Ha egy kicsit a zöldbe kívánkozol... A legjobb választás a Tuzson János Botanikus Kert, amely eleget tesz az új európai Bauhaus (NEB) egyik fő célkitűzésének, a természet városi közegbe való integrálásának. A város egyetemének részét alkotó botanikus kert, amelyben nagy méretű üvegház, japánkert és egy tó is található – számos növényfajtának ad otthont.
Feltétlenül látogass el a sóstói zenélő szökőkúthoz, amely látványos showműsort kínál az arra sétálók számára. Érdemes felkeresni az egykor valódi faluként működő Sóstói Szabadtéri Falumúzeumot, ahol megtudhatod, hogyan éltek őseink, és részt vehetsz olyan rendezvényeken, amelyek célja, hogy megismertessék a látogatókat a népi hagyományokkal.
Románia második legnépesebb városa és Erdély nem hivatalos fővárosa, Kolozsvár: egy zöld és inkluzív város. Erős egyetemi hagyományának és városfejlesztési törekvéseinek köszönhetően a város élen jár az új európai Bauhaus (NEB) városfejlesztési programjában. Kolozsvár ad otthont a kreatív iparágakkal foglalkozó CREIC központnak és az EU egyik legnagyobb egyetemének, amellyel méltóképpen kiérdemli helyét a ROCK példaértékű városok listáján, bizonyítva, hogy a kulturális örökség a rehabilitáció, a fejlődés és a növekedés forrása.
Ha Kolozsváron jársz, ragadd meg az alkalmat arra, hogy ellátogass a régi kaszinó épületébe, amely a Központi Park közepén helyezkedik el, és jelenleg városi kulturális központként működik.
A várost járva feltétlenül csodáld meg az elbűvölő, gótikus stílusú épületeket. Tegyél egy sétát a Romulus Vuia Etnográfiai Múzeumban, ahol felfedezheted az erdélyi népi kultúrát.
Ugyancsak érdemes ellátogatni a színpompás növények és virágok mellett külön római és japánkerttel is büszkélkedő botanikus kertbe, ahol még egy botanikus múzeum is működik.
Szívesen megnéznél egy jó filmet, vagy inkább élő zenét hallgatnál? Nagyon szerencsésnek mondhatod magad, ha éppen az Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idején látogatsz a városba! És mindenképpen ugorj be az innovatív Hairgonomy fodrászatba, ahol rendszeresen lépnek fel DJ-k és zenekarok.
Segesvár a világ egyik legrégebben lakott, fallal körülvett városa. Az erdélyi szász kultúrában gyökerező város az UNESCO Világörökség Városok Programjának részét képezi. E program célja a város történelmi értékének megőrzése és modern arculatának erősítése, ami az új európai Bauhaus (NEB) szellemiségében a hagyományok és az innováció sikeres kombinációját eredményezi.
Történelmi központja Segesvár középkori vára, amely 1999-től az UNESCO Világörökség része. Érdemes elmerülni a város színes épületekkel, például a zöld homlokzatú Casa Venețiană épülettel övezett, macskaköves sétálóutcáinak labirintusában.
Érdekelnek a középkori hagyományok? Akkor semmiképp se hagyd ki a középkori fesztiválokat, ha éppen akkorra időzíted a látogatást.
A Food for the Earth (Élelmet a Földnek) elnevezésű komposztáló projektjével Bukarest azon munkálkodik, hogy fenntartható életet teremtsen. A román főváros az otthona ezenkívül az új európai Bauhaus (NEB) díj két döntősének is: a Dăm Click pe România (Klikkeljünk Romániára) felújított számítógépek adományozása révén nyújt segítséget az oktatásban tapasztalt különbségek mérséklésére; a Metakitchen projekt egy történelmi receptek újjáélesztésére irányuló installáció.
Nem csoda, hogy Bukarestet gyakran emlegetik a „kelet Párizsaként”: a város csodaszép építészeti örökséggel büszkélkedhet. A Diadalív, a George Enescu Múzeum és a Pasaj Macca-Vilacrosse csak néhány példa a számos elbűvölő látványosságra, amelyek a francia fővárosra emlékeztetnek, de saját jogon is megérdemelnek egy látogatást.
Tégy egy sétát az óvárosban, és engedd, hogy átitasson a város történelmi hangulata. Ha éppen esik, és egy kis színre vágysz, látogass el a Pasajul Victoriei-re, mert ezt az utcát teljesen beborítják a színes esernyők.
Európa 2019. évi kulturális fővárosaként Plovdiv arra használta fel kulturális központi státuszát, hogy mielőbb a fenntarthatóság és az inkluzivitás példájává váljon, és lépéseket tegyen a légszennyezés kezelésére.
Az egyik nagyszerű projekt, amely az új európai Bauhaus (NEB) értékeit testesíti meg Plovdivban, az Urban Dreams (Városi álmok). Ez a projekt fenntartható és művészi megközelítést alkalmazott a Kapana körzet elsivatagosodott területeinek felélesztése érdekében, elkötelezettségét egyértelműen kimutatva az innováció, a felfedezés, a kultúra és a kreativitás iránt.
Plovdiv városképét műalkotások segítségével alakították át: az inkluzivitás, a biztonság és a fenntarthatóság szempontjai által ihletett Sense of a City elnevezésű projekt részeként női művészek által készített graffitik találhatók szerte a városban.
Ha Plovdivba látogatsz, ne hagyd ki a Regionális Etnográfiai Múzeumot: nem csak azért, hogy megcsodáld elbűvölő, festői homlokzatát, hanem hogy odabenn ízelítőt kapj a valódi bolgár hagyományokból és kultúrából.
Isztambul – a két kontinensen átnyúló város – a design központjaként felvételt nyert az UNESCO „Kreatív Városok” elnevezésű hálózatába. Az évente megrendezésre kerülő, az új kreatív ötleteket kiemelő kortárs isztambuli művészeti vásár a város kreatív szellemiségének csupán egyik gyöngyszeme.
És hogy magaddal vihess egy darabkát az ősi hagyományokból, feltétlenül látogass el a kadiköyi élelmiszerpiacra, ahol a TAK művészi és tervezői közösség újragondolta és újraformálta az ételt árusító „szekereket”.
Isztambul jó úton halad az új európai Bauhaus (NEB) célkitűzéseinek – például a zöld és inkluzív célok – elérése felé; ennek kitűnő példája a Laleli negyed gyalogos övezetté alakítása, ahol napközben kedvünkre bejárhatjuk a sétálóutcákat.
Ha szeretnél időutazást tenni az oszmán korba, feltétlenül látogass el a kék mecsethez, amely Törökország egyik kulturális és történelmi szimbóluma, keresd fel a Topkapi palotát, amely évszázadok óta az oszmán szultánok állandó lakhelye volt.