Ne ess áldozatul a félinformációknak – megmutatjuk hogyan!

Utolsó frissítés péntek, 27/08/2021

Az álhírek erdőtűzként terjedhetnek a közösségi médiában, negatív sztereotípiákat és veszélyes feszültségeket teremtve. Vessünk egy pillantást arra, hogyan avatkozik közbe az EU, és lássunk néhány tippek és trükköt az ál- vagy félrevezető információk leleplezésére.

Mobillal a kezünkben még sosem volt ilyen könnyű tájékozódni a világ dolgairól. 
Vagy mégsem?

Ahogy a közösségi médiát vagy más alkalmazást, weboldalt pásztázunk, ne felejtsük el, hogy, amit látunk és olvasunk, még ha tökéletesen hitelesnek tűnik is, előfordulhat, hogy koránt sem az. 
Szerencsére nem nehéz egy kicsit tudatosabb netes fogyasztóvá válni. Ennek annyi a titka, hogy kétszer is meggondoljuk, mielőtt elhiszünk vagy megosztunk valamit.

A FAKE OFF projekt („Le az álhírekkel”), amelynek egyik finanszírozója az EU Erasmus+ programja, nem régen elindított egy alkalmazást az internetes álhírek ellen. 
Az alkalmazás öt nyelven érhető el; kvíz és tesztfeladatok segítik a manipulált üzenetek leleplezését, és egy nyomozójáték segítségével te is felismerheted azokat a jellegzetességeket, amelyek elárulják, hogy hamis hírről van szó. Töltsd le ingyenesen innen vagy erről a linkről, és próbáld ki!

A projektben részt vevő partnerek szerint a gyerekek és a fiatalok egyre inkább ki vannak téve a rájuk özönlő internetes propaganda és reklám ártalmas hatásainak.
Íme néhány FAKE OFF tipp, hogy leleplezhesd a virtuális térben keringő gyanús történeteket:

• Nézz utána az információ szerzőjének. Használd a böngészőt, hogy kiderítsd, valós és hiteles személyről van-e szó. 
• Fogadd gyanakvóan a túl hivalkodó vagy felkavaró címeket – ne hagyd, hogy az érzelmeid elhomályosítsák a tisztánlátásodat. 
• Fura, hosszú és rumlis linkekkel találkozol? Ez már eleve gyanús! 
• A híreket megbízható oldalakon keresd – ne dőlj be a kitalált sztoriknak!
• Ne feledd: egy vicces, paródiának szánt szöveg is gyakran tűnhet hamis hírnek – pedig csak poén!
• Még mindig van kérdésed? Kérdezz meg egy szakembert, vagy használj tényellenőrző weboldalakat.
• Légy tisztában a saját elfogultságoddal – hajlamosabbak vagyunk elhinni azt, ami passzol a nézeteinkhez.

Az EU és az álhírek

Az EU lépéseket tett annak érdekében, hogy leállítsa az álhíreket. Ennek keretében tréningeket és tájékoztató programokat szervez Európa határain belül és kívül annak érdekében, hogy a fiatalok kevésbé legyenek kitéve olyan hazugságoknak, amelyek egyre kifinomultabb csomagolásba rejtve érkeznek hozzájuk.
E programok sorába tartozik a 2019 novemberében rendezett EU–Török Ifjúsági Fórum. Az EU törökországi küldöttsége szervezésében több száz egyetemista találkozott helyi szószólókkal és @aykutelmas YouTube sztárral.

Gyakorlati műhelymegbeszélések és viták szóltak arról, hogyan lehet okos médiafogyasztóként, digitális olvasási készségünk fejlesztésével felismerni a hazugságokat és félinformációkat. 
A résztvevők kipróbálhatták Törökország új, online tényellenőrző platformját, a teyit.org weboldalt, és megtanulhatták, hogyan váljanak kritikus információmegosztó felhasználóvá.

Igaz vagy hamis?

A hoaxok elleni küzdelem érdekében egyéb uniós kezdeményezések is napvilágot láttak. Ilyen például a riasztási rendszer, a szabad és független sajtó támogatása, a vezető online médiaplatformokkal való együttműködés, a tényellenőrzők munkájának támogatása, valamint a mítoszok beazonosítása és leleplezése. 
Emellett megtalálod még az EUvsDisinfo című oldalt, amely a nagyközönség tájékoztatását szolgálja, és Oroszország félrevezető kampányaira hívja fel a figyelmet.

Szeretnél védelmet élvezni, és pontosan tudni mi a valóság? Akkor iratkozz fel a heti hírlevelekre vagy keress rá a Kreml javára történő dezinformáció eseteire, hogy jobban beleláss a különböző témákba. Itt többek között arról is olvashatsz, mi nem történt meg 2019-ben.