Az egész városra kiterjedő, 600 km-es kerékpárút-hálózatával Strasbourg Franciaország egyik leginkább kerékpárosbarát városa, európai viszonylatban pedig az ötödik helyen áll. Ha ez kedvet ad az odautazónak, hogy tegyen a városban egy kört, mi sem könnyebb: a hét minden napján éjjel-nappal működő strasbourgi kerékpáros közösségi közlekedési rendszer 6000 kerékpárt bocsát rendelkezésre. Miért érdemes Strasbourgba látogatni? A város rengeteg látnivalója között említhetjük az Európai Parlament épületét (mely a hét minden napján ingyen látogatható), a Notre-Dame-székesegyházat, a La Maison des Ponts couverts műemlékházat és a belvárost, mely az UNESCO világörökség része.
5–13 km-es kerékpárútvonalaival Luxembourg városa csodálatos hely a bringások számára. Kerékpárút köti össze a Kirchberg városrészt a vasútállomással és az óvárossal, de az Alzette folyó mentén is van bicikliút. Talán épp a kerékpározáshoz tökéletes, gyönyörű táj az oka annak, hogy Luxemburg oly sok neves kerékpáros szülőföldje. Az, aki inkább a természetbe vágyik, kerékpárral könnyen maga mögött hagyhatja a várost: az ország összesen 600 km kerékpárútvonallal és 700 km hegyi kerékpártúra-útvonallal büszkélkedhet. Luxembourg nemcsak a kerékpározáshoz, hanem a gyalogos közlekedéshez is ideális, és a fogyatékossággal élők is könnyen eljuthatnak bárhová a városban. Ezért Luxembourg 2022-ben el is nyerte az első helyezést az Access City díjért folyó versenyben.
Amint megérkezik Antwerpen csodaszép központi vasútállomására, máris rabul ejti az utazót a város hihetetlen építészeti öröksége. A város tele van érdekes épületekkel, a díszes szecessziós házsoroktól kezdve a modern építészet gyöngyszemeiig, melynek egyik példája a kikötői hatóság székhelye, a Zaha Hadid sztárépítész által tervezett Port House. Antwerpen több mint 500 km biztonságos és kényelmes kerékpárúttal rendelkezik, melyeken az okosan számozott csomópontos hálózat és a város útvonaltervezője segítségével az is könnyen eligazodik, aki először jár itt. Saját biciklire sincs szükség – a város közbringarendszerének csaknem 300 állomása van, és 4200 kerékpárt bocsát rendelkezésre. Nem véletlen, hogy Antwerpen a világ negyedik legjobb kerékpáros városaként van számontartva.
A hollandok híresek arról, hogy mindenhová kerékpáron járnak, és ha Utrechtbe látogatunk, könnyen meggyőződhetünk arról, miért király biciklizni. A világ harmadik legjobb kerékpáros városa 420 km-es kerékpárút-hálózattal rendelkezik, és folyamatosan beruház az infrastruktúrába, hogy még vonzóbbá tegye ezt a közlekedési módot. Utrecht történelmi városközpontját, a gyalogosövezeteket, középkori utcákat és szemet gyönyörködtető csatornahálózatot magában foglaló, békés óvárost gyalog is érdemes felfedezni. Ha erre jársz, ne mulaszd el megtekinteni Utrecht egyedi kétszintes csatornarendszerét. Az alacsonyabb szintet eredetileg a kereskedők arra használták, hogy az árut közvetlenül a pincékbe rakodják. Ezek a pincehelyiségek, miután egy ideig kihasználatlanul maradtak, most divatos kávézóknak, boltoknak és éttermeknek adnak otthont.
Az Alster, az Elba folyó és a számtalan park – az Altonaer Volkspark, az Öjendorfer Park, a Wasserpark Dove-Elbe, a Harburger Stadtpark és még sorolhatnánk – olyan nyugalmat és természetközeliséget áraszt, hogy nem is merül fel a kérdés, miért kapta Hamburg 2011-ben az Európa Zöld Fővárosa címet. Amellett, hogy zöld város, sík területen fekszik, ezért ideális a kerékpározáshoz. Hamburgnak számos kerékpárútja van, ráadásul az EuroVelo 3 útvonal is itt halad át. Az sem gond, ha valakinek nincs saját bringája: a városi kerékpár méltányos áron vehető igénybe. Hamburg 2023-ban különdíjat kapott az épített környezetért az Access City díjért folyó versenyen.
Aki elutazik a dán fővárosba, hamarosan rájön, miért híresült el Koppenhága mint a világ egyik legjobb kerékpáros városa: az innovatív kerékpáros hidaknak, az 546 km-es bicikliút-hálózatnak, a kerékpársztrádáknak, valamint a város elkötelezett és folyamatos igyekezetének köszönhetően, hogy megkönnyítse annak a 150 ezer embernek az életét, akik nap mint nap kerékpárral járnak dolgozni vagy tanulni. Ha már itt jársz, érdemes azt is kipuhatolnod, miért nevezik a dánokat rendszeresen a világ legboldogabb lakosainak. Talán a víz közelsége, és az ebből fakadó pozitív testi és mentális jóllét, vagy a dánok által kedvelt életmód, a hygge – barátságos, meghitt légkörben, barátokkal, családtagokkal töltött idő – a titka? Vagy tán már az is elég, ha ebben a városban élsz, mely jókedvre hangoló parkjaival és zöldterületeivel 2014-ben megszerezte az Európa Zöld Fővárosa címet? A kérdést érdemes lehet egy kellemes hangulatú kávézóban ülve, weinerbrødot – a méltán híres, leveles-vajas tésztából készült dán péksütemények egyikét – kóstolgatva mérlegelni. Lehet, hogy végül is ez a boldogság titka?