Meríts ihletet az emberijog-védők munkájából

Utolsó frissítés péntek, 27/08/2021

A Szaharov-díjjal és a Szaharov-ösztöndíjjal az Európai Parlament az emberi jogok frontvonalában tevékenykedő személyeket és szervezeteket ismeri el. Támogatásának köszönhetően a hozzád hasonló fiatalok megváltoztathatják a világot.

A Szaharov-díj az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a jogállamiság és a demokrácia előmozdításáért és védelméért munkálkodó személyeket, csoportokat vagy szervezeteket jutalmazza ösztöndíjjal és pénzügyi támogatással. Mit kell tudni a díjról?

A Szaharov-díj a gondolatszabadságért névadója a Nobel-békedíjas Andrej Szaharov. A díjat olyan személyek, csoportok vagy szervezetek kaphatják meg, akik/amelyek békés úton juttatják érvényre és védik az emberi jogokat.

A díjra bárki jelölhető. Az Európai Parlament képviselői minden évben előválogatást készítenek a lehetséges nyertesek nevével, majd a listáról a Parlament Külügyi Bizottsága és Fejlesztési Bizottsága kiválasztja a három legesélyesebb jelöltet. 

A Parlament elnöke és képviselőcsoportjainak vezetői ezután megszavazzák, hogy ki legyen a díj azévi nyertese. A nyeremény 50 ezer euró. A díjazott emellett azonnal hozzáférhet az európai parlamenti képviselők és civil szervezetek hálózatához.
2016-ban a korábbi nyertesek hangsúlyozták, hogy az EU felbecsülhetetlen politikai támogatást tud nyújtani az emberi jogok védőinek világszerte. A Parlament erre válaszképpen hozta létre a Szaharov-ösztöndíjprogramot, amellyel a nem uniós országok emberijog-védőit jutalmazza. 

Az emberijog-védők minden évben közvetlenül pályázhatnak a 14 ösztöndíjra, amelyet az Európai Parlament képviselőinek a demokrácia globális támogatásával foglalkozó csoportja ítél oda. A nyertesek kéthetes intenzív képzésen vesznek részt Brüsszelben és a Global Campus of Human Rights hálózat székhelyén, Velencében. Az ösztöndíjasok olyan politikusokkal és más befolyásos emberekkel találkozhatnak, akik pozitív változást tudnak előidézni.

A Szaharov-díj és a Szaharov-ösztöndíj nyertesei emellett kapcsolatba léphetnek az Európai Parlamenttel és a hazájukban működő uniós küldöttséggel, amiből a munkájuk is gyümölcsözhet. 

Az alábbiakban bemutatunk egy döntőbe jutott és két díjnyertes jelöltet. Szeretnéd követni a példájukat? Olvass tovább!

The Restorers – A 2019. évi Szaharov-díj egyik döntőse

A világon 200 millió lánynak és nőnek távolították el részlegesen vagy teljesen – és bárminemű egészségügyi indok nélkül – a külső nemi szervét. A legtöbben még tizenöt évesek sem voltak. 

A női nemi szervek megcsonkítása elleni küzdelem jegyében öt, informatikában jártas kenyai tinédzser (Ivy Akinyi, Macrine Onyango, Synthia Otieno, Purity Ouma és Stacy Owino) mentoruk, Dorcas Adhiambo Owinoh segítségével alkalmazást fejlesztett ki.

A megcsonkított vagy az ilyen beavatkozás veszélyének kitett lányok az i-Cut alkalmazás révén egy kattintással orvosi és jogi segítséget kérhetnek. Az alkalmazás továbbá tájékoztatást nyújt, és adományokat is tud fogadni.

A nőkből álló csapat eddig a Kenya északnyugati részén található közösségekre összpontosított. 

Ez meg fog változni.

„A díj révén munkánkat más szerveztek is megismerték, amelyek szintén a női nemi szervek megcsonkítása ellen küzdenek.” – nyilatkozta Dorcas. „Elgondolkodtunk azon, hogyan tudnánk javítani az alkalmazáson.”

A női nem szervek megcsonkítása a világ számos táján bevett gyakorlat. A „The Restorers” célja ambiciózus: életmentő támogatásukat elérhetővé szeretnék tenni más közösségek, más kenyai régiók és más országok számára is.

És ennek az eszköze egy egyszerű alkalmazás.

Aszma Kaouech – Szaharov-ösztöndíjas (2017)

A huszonhét éves tunéziai lány társalapítója és elnöke a Fanni Raghman Anni nevű ifjúsági-művészeti mozgalomnak. A szervezet alternatív kifejezési eszközökkel (pl. graffiti, utcaszínház) mozdítja elő az emberi jogokat a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. 

A szervezet könnyen érthető módszert nyújt a radikalizálódás megelőzésére, célközönsége pedig a fiatalok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok. Lehetőséget nyújt a legkiszolgáltatottabb embereknek az önkifejezésre, és a tolerancia üzenetét terjeszti a lakosság körében.

Aszma a 2011-es tunéziai forradalom alatt hozta létre a szervezetet, de már előtte is tapasztalt emberi jogi aktivista volt. Tapasztalatait más emberijog-védők képzésére használja.

Olyan világról álmodik, amely méltányosabb, igazságosabb és fenntarthatóbb. „Meggyőződésem, hogy minden ember szabadnak születik, és minden embert egyforma méltóság és egyforma jogok illetik meg.” – mondta.

Aszma hozzátette azt is: „Ez az ösztöndíj arra buzdít, hogy folytassam az emberi jogi küzdelmet annak megnyugtató tudatában, hogy egy szélesebb hálózat tagja vagyok.”

Aszma úgy véli, sok még a tennivaló, és utal a jelenlegi politikai és biztonsági instabilitásra, az éghajlatváltozásra és a világjárványra, amely átrajzolja a kihívásokat.

”Az emberijog-védők szerepe ma fontosabb, mint valaha.” – összegzi gondolatait Aszma.

Lorent Saleh – Szaharov-díj (2017)

Lorent Saleh szülőhazájában, Venezuelában kezdte aktivista működését, ahol diáktüntetéseket irányított a demokrácia és az emberi jogok térnyerése érdekében. Miután többször is őrizetbe vették különböző homályos indokokkal (pl.: „hamis információk terjesztése”), Kolumbiába menekült. 

A férfit 2014-ben visszatoloncolták Venezuelába. Azzal vádolták, hogy félkatonai képzésben vett részt és támadást szervezett az ország ellen, ám hivatalosan soha nem bizonyították rá ezeket a bűncselekményeket. 

A következő négy évet börtönben töltötte, amelyből több mint két évet ült a venezuelai titkosszolgálat cellájában. A börtönben kínozták: egy apró magánzárkában tartották fogva, ahol senkivel sem érintkezhetett, és ahol soha nem kapcsolták le a villanyt.

Lorent Salehben akkor éledt fel a remény, amikor 2017-ben a venezuelai demokratikus ellenzék tagjaként elnyerte a Szaharov-díjat. A díjat több más demokráciapárti aktivistával és politikai fogollyal együtt kapta meg. 2018 októberében végül szabadon engedték, és ekkor Spanyolországba (Madridba) távozott önkéntes száműzetésbe. 

„A Szaharov-díj legalizálta az évek óta tartó küzdelmemet” – mondta, „és az elnyomottak erőt meríthettek a támogatásból.”

A 32 éves fiatalember továbbra is küzd azért, hogy szülőhazája szabad és demokratikus ország legyen, és nemzetközi fellépést sürget, hogy senkivel sem történjen meg az, amit vele tettek. 

„Továbbra is küzdök a kínzás, valamint a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód más formái ellen, ami sajnos a mai napig bevett gyakorlat a világ egyes részein.”