Az egymástól való tanulást célzó csoportok és szakértői csoportok
A tagállamoknak, az Európai Bizottságnak és az érintett feleknek tanulniuk kell egymástól. Ez ideális az ifjúságpolitika előmozdításához mind az alapvető, mind pedig az ágazatokon átívelő területeken.
A 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia a szakértői csoportok mellett – amelyek szakpolitikai iránymutatást és gyakorlati eszközöket dolgozhatnak ki, illetve megoszthatják egymással a bevált gyakorlatokat – az egymástól való tanulás új módjait is kínálja, ilyenek például a társaktól való tanulást szolgáló tevékenységek, valamint a partneri tanácsadás, az elemzések és a tanulmányok. Ily módon – többek között hároméves munkatervek révén – nyomon követhetők az EU ifjúsági stratégiájának prioritásai.
A 2019–2021-es időszakra szóló uniós ifjúsági munkaterv keretében az alábbi tevékenységeket hajtották végre:
- A mutatókkal foglalkozó szakértői csoport (2019–2020);
- A fiatal önkéntesek mobilitásával és a határokon átnyúló szolidaritással foglalkozó szakértői csoport (2019–2020);
- Az ifjúsági munkával foglalkozó alcsoport (2021–2022) – Javaslat az ifjúsági munkával foglalkozó külön platform kidolgozására;
- A társaktól való tanulás az ifjúsági munkához szükséges nem szakmai képesítések vonatkozásában (2021);
- A társaktól való tanulás az ifjúságpolitika jogokon alapuló megközelítéssel kapcsolatban (2021);
- A társaktól való tanulás az önkéntes mobilitással kapcsolatban (2022);
- Tanulmány a határokon átnyúló szolidaritási tevékenységek előtt álló akadályok felszámolásáról (2020);
- Jelentés a fiatal önkéntesek mobilitásának és a határokon átnyúló szolidaritásnak az előmozdításáról; Gyakorlati eszköztár az ifjúságügyi terület szereplői és érdekelt felei számára, valamint ajánlások a politikai döntéshozók számára (2021);
- Javaslat az uniós ifjúsági mutatók aktualizált eredménytáblájáról (2021).
Find out more
A korábbi szakértői csoportok munkájáról:
- Az ifjúsági munka szerepe a migrációval és a menekültekkel kapcsolatos kérdések összefüggésében (készülőben);
- A digitális ifjúsági munka fejlesztése. Szakpolitikai ajánlások, képzési igények és bevált gyakorlatok példái ifjúságsegítők és döntéshozók számára (2018);
- Az ifjúsági munka szerepe a marginalizálódás és az erőszakos radikalizálódás megelőzésében. Gyakorlati eszköztár ifjúságsegítők számára és ajánlások a politikai döntéshozók számára (2017);
- Az ifjúsági munka minőségbiztosítási rendszerei és keretei az EU-ban (2017);
- Az előző (a 2010–2018-as időszakra szóló) ifjúsági stratégia a következő oldalon érhető el: Az EU ifjúsági stratégiája, 2010–2018.