Biztonságos internethasználat

Utolsó frissítés hétfő, 30/08/2021

Mindannyian rengeteg időt töltünk internetezéssel. Telefonon, táblagépen vagy laptopon csatlakozunk fel a netre, hogy a közösségi média oldalain böngésszünk, barátainkkal tartsuk a kapcsolatot, filmeket nézzünk, zenét hallgassunk, tanuljunk vagy dolgozzunk. De vajon mennyire érezhetjük magunkat biztonságban az interneten?

A fiataloknak jogukban áll, hogy az interneten keresztül a lehető legszínvonalasabb online élményben részesülhessenek. Az EU minden év februárjában megszervezi a biztonságosabb internet napját. A kampány célja tudatosítani, hogy együttes erővel hogyan érhetünk el javulást a jövő internethasználói számára (#SaferInternet4EU). Először is tisztában kell lennünk azokkal a veszélyekkel, amelyekkel az internet böngészése közben szembekerülhetünk, és tudnunk kell, mi ilyenkor a teendő.

Adatvédelem

Minden, amit közzéteszel az interneten, nyilvánossá válik. Ennél fogva a blogodban, a profilodban vagy a beszélgetős fórumokon saját magadról közzétett információk veszélyforrást jelenthetnek, és mások visszaélhetnek velük. Arra is ügyelned kell, hogy az interneten semmi olyat ne mondj vagy tégy, amit a valós életben sem mondanál vagy tennél, és mindig gondolj arra, hogy ki láthatja a posztodat online (vadidegenek? barátok? barátok barátai?). Mindenképpen hozd létre az adatvédelmi beállításaidat. 

Noha a legújabb uniós jogszabályok megkönnyítik az általad megosztott személyes információk végleges törlését (hallottál már a GDPR-ról? olvasd el az online jogaidról szóló cikkünket), a gyakorlatban néha nagyon bonyolult lehet a visszakeresés vagy a törlés. Minél gyorsabban cselekszel, annál jobb, mivel minél tovább van fent a tartalom, annál többen megoszthatják. Ha tesztelni akarod, hogy jól ismered-e a biztonságos internetezés szabályait, töltsd ki ezt az online kvízt. A válaszadás legfeljebb 10 percet vesz igénybe, de egészen biztos, hogy közben értékes információkkal gazdagodsz.

A „sexting” (szexuálisan explicit digitális képek, videók, szöveges üzenetek vagy e-mailek küldése általában mobil telefonról) például óriási adatvédelmi kockázatot hordoz magában. Még akkor is, ha ártatlan szándékkal küldesz ilyen üzenetet egy megbízható személynek, előfordulhat, hogy valaki megosztja vagy „elcsípi” a képet vagy a videót, így az illetéktelen kezekbe kerülhet.

Online grooming 

„Grooming” alatt azt a folyamatot értjük, melynek során egy felnőtt, az úgynevezett „groomer” (azaz a csábító) online kapcsolatba lép veled. Erre a célra többnyire fiatalokat vagy celebeket ábrázoló hamis profilokat használ. Az illetőnek többféle motivációja is lehet arra, hogy becsapjon téged, és visszaéljen a hiszékenységeddel: lehet, hogy zsarolni akar, de az is lehet, hogy az általad megosztott képpel próbál pénzt keresni (nem ritkaság, hogy a képek pedofil tartalmakként végzik a „dark weben”, az internet „sötét oldalán”). Ez bűncselekmény; melyet úgy hívnak, hogy internetes szexuális kényszerítés és zsarolás.

A „groomer” először általában igyekszik megnyerni az áldozat bizalmát. Nem könnyű felismerni, ha valaki rossz szándékkal közeledik feléd. Semmiképpen ne küldj magadról meztelen képeket vagy videókat az online fórumokon vagy a közösségi médiában, ha személyesen nem ismered a címzettet. Ha úgy gondolod, hogy ilyen csalóval kerültél szembe, mindenképpen állítsd le a beszélgetést, kérj segítséget és jelentsd fel az illetőt. 

Gyűlöletbeszéd 

A gyűlöletbeszéd azt jelenti, hogy valaki általánosított negatív véleményt fogalmaz meg egy adott csoportról vagy a csoporthoz tartozó személyről. Az Európában jelenleg uralkodó rasszizmus és hátrányos megkülönböztetés egyik formája, melyet az internet és a közösségi média tovább erősít. Forrása leggyakrabban az idegengyűlölet, ezt követi a sorban a szexuális irányultság és a muszlimok elleni gyűlölet (a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódex). Az EU együttműködik olyan online szolgáltatókkal, amelyeken keresztül az áldozatok jelenteni tudják a gyűlöletbeszédet.

Az Európai Tanács „No Hate Speech Campaign” (harcolj a gyűlöletbeszéd ellen) címmel kampányt indított, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyűlöletbeszéd visszaszorítása érdekében rendkívül fontos, hogy jelentsük, amikor ilyesmit tapasztalunk. Ez a kampány cselekvésre buzdít. A kampány weboldalán megtalálhatók a cselekvéshez szükséges források és azok a nemzeti kapcsolattartók, akiknél a gyűlöletbeszéd jelenthető.

Internetes zaklatás 

Az internetes zaklatás olyan online jelenség, amelynek során egy fiatal (vagy egy csoport) egy másik személyt fenyeget, megaláz vagy megsért. Az ilyesmi bármikor és bárhol előfordulhat. A kiberzaklatók gyakran névtelenül támadnak, és tevékenységüket általában több tanú kíséri az online térben, mint a valós életben történő zaklatásnál. Az UNESCO és a tagállamai november első csütörtökjén tartják az iskolai erőszak és zaklatás elleni nemzetközi napot, amely a kiberzaklatással is foglalkozik, felismerve azt, hogy az iskolai erőszak minden formája sérti a gyermekek és a serdülők oktatáshoz, egészséghez és jólléthez való jogait. 

Te magad is sokat tehetsz a jelenség ellen iskoládban vagy saját közösségedben, online és offline egyaránt. Az első dolog, hogy állj ki a másikért, ha azt látod, hogy valaki zaklatja. Mindenképpen avatkozz be, és lépj fel határozottan! Ha Te vagy az áldozat, ne félj beszélni valakivel: egy barátoddal, a családoddal, a tanároddal, valamelyik szakszolgálattal vagy egy olyan felnőttel, akiben megbízol (kapcsolatba léphetsz az európai zaklatásellenes hálózat, a European Anti-Bullying Network vagy a lakóhelyed szerinti országban működő, az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szerv tagjaival is). Kérj segítséget, mert nem vagy egyedül, és ne feledd, hogy soha nem az áldozatnak, hanem a kiberzaklatónak van szégyenkezni valója! 

Álhírek

Az álhírek mindenhol ott vannak az interneten. Ezek olyan pontatlan vagy félrevezető hírek, amelyeket tudatosan indítanak útjukra a médiában azzal a céllal, hogy manipulálják az emberek véleményét. Ahhoz, hogy felismerd őket, először is be kell tudnod azonosítani az információt. 

Az információ hitelességének ellenőrzését néhány alapelv is segíti: tedd fel azt a kérdést magadnak, hogy ki a szerző, és milyen céllal osztotta meg az információt? megbízható oldalon jelent-e meg a hír? más megbízható források is közölték? Elengedhetetlen, hogy kritikus gondolkodásodat fejleszd, hogy meg tudd különböztetni a megbízható információforrásokat a félretájékoztatástól. Egy aranyszabály: ha túl szörnyű vagy túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg nem is az!

Olvass tovább a témáról ebbena másik cikkben az Európai Ifjúsági Portálon. 

Zaklatást akarsz bejelenteni? 

A legtöbb európai államban országos szintű bejelentési mechanizmus és támogató szolgáltatások állnak rendelkezésre a kiberzaklatás, a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből fakadó bűncselekmények áldozatai számára. Ezeket a csatornákat nemzeti hatóságok és nem kormányzati szervezetek működtetik. Nézd meg az Európa Tanács által összeállított listát .
Az EU-ban a Biztonságosabb Internet Központok (Safer Internet Centres) hálózat részét képező Ins@fe listát tesz közzé a fiatalok rendelkezésére álló segélyvonalakról. Ezeken keresztül az áldozatok olyan információkhoz, tanácsadáshoz és segítségnyújtáshoz juthatnak, amelyek támogatják őket az ártalmas tartalmak és kapcsolatok – például a grooming –, valamint az ártalmas magatartás – például a kiberzaklatás vagy a sexting – kezelésében. Saját magad is tehetsz bejelentést, vagy fordulhatsz közvetlenül a hálózat segélyvonalaihoz. 

Az EU Gyermekbarát internet (Better Internet for Kids) portálja információforrásokat és tippeket kínál ahhoz, hogyan védd meg magad az interneten. A portálon belül található a kifejezetten fiataloknak szóló „BIK Youth”, amely hasznos anyagokkal látja el őket, és lehetőséget biztosít számukra, hogy véleményüknek is hangot adhassanak. 

Junior kiberbiztonsági szakértő vagy?

Az Európai kiberbiztonsági kihívás egy olyan, évente megrendezett esemény, amely egész Európából gyűjti össze a fiatal tehetségeket, hogy szórakoztató módon mérjék össze tudásukat a kiberbiztonság témájában. A 2020. évi rendezvényre november 3–7. között Bécsben kerül sor.

A részt vevő országok legjobb kibertehetségeinek lehetőségük nyílik kapcsolatépítésre, közös munkára és végül az egymással szembeni megmérettetésre. A versenyzők olyan, biztonsággal kapcsolatos kihívások megoldásán versenyeznek egymással, mint az internet- és mobilbiztonság, kriptofeladványok, visszafejtés, valamint kriminalisztikai feladatok. A verseny során a jó megoldásokért pontokat kaphatnak.

A jelentkezési feltételekről bővebben az esemény weboldalán tájékozódhatsz.