Lárisza nagy becsben tartja a múltját, de ugyanakkor figyelmet szentel a jövőjének is. A város merész ötletekkel és haladó szemlélettel teszi magáévá az új európai Bauhaus értékeit és kezdeményezéseit.
2021-ben a láriszai önkormányzat nemzetközi ötletbörzét tartott a város első ókori amfiteátrumát körülvevő terület rendezésével kapcsolatban. A színházak az ókori görög kultúrában a társasági élet központját jelentették. A színháztól elég öt percet sétálnod ahhoz, hogy magad is megtapasztald Lárisza gazdag és változatos történelmét – az ókori Görögországtól az Oszmán Birodalomig. A bezesteni néven ismert textilpiacok (arabul a „bez” pamutot, a „bezzaz” pedig textilkereskedőket jelent) az oszmán városi élet szerves részét képezték, ami jelzi, hogy a város fontos, forgalmas kereskedelmi központ volt. A láriszai bezestenit a 15–16. század fordulóján építették, és bár mára már csak négy kőfal maradt fenn az egykori piacból, valaha huszonegy üzletnek adott otthont.
Lárisza egymással ellentétes, régi és újabb kultúrák elegye, és innovatív megközelítése révén sikerült ősi alapokon nyugvó, de modern várossá alakulnia. Városi környezetét természetalapú beavatkozások révén rehabilitálta, így elnyerte a CLEVER City minősítést is.
Az új európai Bauhaus alapértékeinek szellemében Szaloniki „kilép a komfortzónájából”, és régi, hagyományos építészetét modern jegyekkel frissíti fel: az egyik legmenőbb hely a városban az újragondolt Aigli Geni Hammam nevű egykori török fürdő: itt most egy mozi működik, telente pedig egész éjszakás bulikat tartanak. A nyüzsgő Valaoritou negyedben látogass el a Three Pieces speakeasy bárba. E hely különlegessége, hogy az étkezde mögött egy „titkos” bár rejtőzik, amelyet csak a beavatottak ismernek. Emellett fotósarok is várja a vendégeket. Az óváros közelében keresd fel a Pasha-kerteket. A gyönyörű park eredete ismeretlen: számos rejtélyes kőszerkezetet, -alakot és szimbólumot találhatsz itt.
Ha szereted a művészeteket, semmiképp se hagyd ki a szaloniki vizuális művészetek városi múzeumainak hálózatát! A múzeumokban fotókiállításoktól az orosz avantgárdig sokféle izgalmas kiállítást nézhetsz meg.
Szaloniki nemcsak kulturális központ, de a fenntarthatóság elkötelezett éllovasa is. 2021-ben a város a közterületek újraelosztása és a több gyalogút kialakítása érdekében elfogadta a fenntartható városi mobilitási tervet. Szaloniki intelligens mobilitást tesztelő „élő laboratóriuma” Európában élen jár abban, hogy a különféle technológiákat a városi mobilitás szolgálatába állítsa. A fenntartható turizmus fellendítésére a város létrehozta a fenntartható turistajegyet, amellyel alacsony kibocsátással járó programokon, például vezetett sétákon lehet részt venni. Ne felejts el ilyen jegyet venni, amikor erre jársz!
Észak-Macedónia fővárosa páratlan és lenyűgöző úti cél. Az új európai Bauhaus értékeit és célkitűzéseit elkötelezetten képviselő Szkopje az első észak-macedón város, amely a Zöld Városok hálózatának (Green Cities network) részévé vált. A város kicsi és gyalogosan könnyedén bejárható. Számos látnivalót kínál, ilyen például a Čaršija nevű, domboldalra épült oszmán városka, vagy a Művészetek hídja (Most na umetnosta), amelyet híres macedón művészek és zenészek szobrai díszítenek.
Szkopjéban egyre nagyobb aggodalomra ad okot a fenntarthatóság (hiánya), ahogyan az a fiatalok által alapított Go Green szervezet „From Door to Door” elnevezésű kezdeményezéséből is kiderül: a szociális vállalkozás fenntartható hulladékgazdálkodási modellt használ arra, hogy elősegítse a várost járó „guberálók” társadalmi befogadását. Innovatív városi telekocsi-szolgáltatásának köszönhetően Szkopje döntőbe jutott a 2016. évi Európai Mobilitási Díjért folyó versenyben.
1963-ban pusztító földrengés rázta meg a várost, és a kényszerű újjáépítés során több különleges építészeti remekmű is született. Ennek egyik ékes példája a központi postahivatal, amelyet Janko Konstantinov tervezett. A modern, brutalista stílusú épület homlokzatából merész, szokatlan formák emelkednek ki. A várost közel 300 szobor és egyéb képzőművészeti alkotás „pettyezi” – ezek között a történelmi személyiségektől az absztrakt ábrázolásokig és a 66 méteres milleniumi keresztig mindenfélét találhatsz.
Niš-ben összefolyik a hagyományos balkáni dizájn, a brutalista és a posztszocialista építészet, és a városi terek kreatív, újragondolt formája, ahol magad is részese lehetsz az új európai Bauhaus valódi lényegének. Az egyszerre jelenlévő különböző irányzatoknak köszönhetően nyüzsgő, történelmileg és kulturálisan jelentős nagyvárosban érezheted magad. Ennek egyik példája a Niš egykori bazárjából utolsó utcaként fennmaradt Rézművesek utcája (Kazandzijsko sokace), ahol számos kávézó, hagyományos tavernák és kafanák (ahol szintén kávézni lehet) várják a turisták, egyetemisták és helyi lakosok színes kavalkádját.
2005-ben Niš az Energy Cities tagja lett. Ez a hálózat olyan helyi hatóságokat tömörít, amelyek a városokat és lakóikat támogatják a jövő kihívásainak megfelelő életmód kialakításában. 2014-ben a város elfogadta a Polgármesterek Szövetségének fenntartható energiára vonatkozó cselekvési tervét, amely a helyi önkormányzatok kötelezettségvállalása arra, hogy a várostervezés során fenntartható és hatékony megoldások alkalmazásával csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Niš ezenkívül egyike annak a hat városnak, amelyek A holnap városai címmel büszkélkedhetnek. Ezek a városok élen járnak az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás, az ellenállóbbá és élhetőbbé válás útján. 2016-ban Niš-ben került sor az első nemzetközi várostervezési konferenciára, ahol tudományos dolgozók, kutatók és polgármesterek keresték a választ a 21. századi városokat leginkább foglalkoztató kérdésekre. Niš fenntartható város, és elkötelezetten dolgozik a jövő jobbá tételén.
Mindenképp nézd meg a 18. századi török erődöt! (Ez még az újabbak közé számít, hiszen már a római korban is épültek itt erődök.) Kényelmesen eltölthetsz itt néhány órát az építészeti megoldások alapos megfigyelésével, a művészeti galéria bejárásával, a piacon a standok kínálatának böngészésével, és az éttermeket/kávézókat is érdemes kipróbálnod. Itt, az erődben kap helyet a Nišville zenei fesztivál is, amiről nem érdemes lemaradnod, ha szereted a jazzt!
Belgrád Európa egyik legrégebbi, folyamatosan lakott városa. Viharos történelme során éltek itt kelták, rómaiak, része volt a Bizánci Birodalomnak, a Frank Birodalomnak, a Magyar Királyságnak, az Oszmán, illetve később a Habsburg Birodalomnak... 1918-ban lett Jugoszlávia fővárosa. 115 háborúban harcoltak az elfoglalásáért, 44 alkalommal rombolták le, ötször bombázták, és számtalanszor állt ostrom alatt. Keresd fel a Ružica templomot, ahol – Belgrád múltja előtt tisztelegve – két, az I. világháborúból származó töltényhüvelyekből, kard- és ágyúmaradványokból épített csillár világítja be az épületet.
Az új európai Bauhaus szempontjából Belgrád elsősorban az építészete miatt lényeges. Izgalmas brutalista épületei az alapanyagokra, textúrákra és a konstrukcióra helyezik a hangsúlyt, itt-ott látványos szecessziós és neobizánci jegyekkel. Erre néhány szembetűnő példa a legódarabokra hasonlító, kanyargós lakótelep az Új-Belgrád városrészben, a Telefonközpont „lebegő” épülete, vagy a rakétaalakú Avala-torony. Belgrád fenntartható módon termesztett zöldséget, gyümölcsöt, használt ruhát és újrahasznosított anyagokat áruló, úgynevezett zöld piacoknak is otthont ad (pl.: Dorćol Platz).
Gazdag történelme ellenére Belgrád mindent megtesz a modernizációért, és hogy egy mindenki számára működőképes várossá váljon. 2018-ban csatlakozott az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Green Cities (Zöldebb városok) hálózatához, és ezzel kötelezettséget vállalt a fenntartható infrastruktúra kiépítésére és a Green City-cselekvési terv elfogadására.
Az izlandi lakosság több mint 65%-ának otthont adó Reykjavík dinamikus város, ahol kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a kultúrának és a dizájnnak. A várost körülvevő lélegzetelállító tájak és mesebeli földképződmények, illetve a természet úgy általában nagy hatással van az izlandi művészetre. Az izlandiak messze földön híres kreativitását a haladó szellemiségű kultúrának és a természetes alapanyagok hiányának tudják be.
Az izlandi stílus merész, innovatív és kísérletező: tökéletesen megtestesíti az új európai Bauhaus előretekintő és fenntartható szellemiségét. A divat is az ökológiai elkötelezettséget hirdeti: a világszerte ismert stílusikonhoz, Björkhöz hasonló izlandi hírességek bátor és szokatlan darabokat reklámoznak, amelyek gyakran halbőr vagy lávakő felhasználásával készültek. Reykjavíkból származik két jelentős, absztrakt és avantgárd művész, Svavar Guðnason és Nína Tryggvadóttir is.
Nézd meg Reykjavík egyik szimbólumát, a Harpa koncerttermet! A színes üveghomokzatáról könnyen felismerhető, vízpartra épült „tömböt” Olafur Eliasson művésszel együttműködésben tervezték meg. 2013-ban a Harpa elnyerte az Európai Unió Mies van der Rohéről elnevezett, kortárs építészeti díját. Izland is részt vesz az új európai Bauhaus egyik laborprojektjében, az északi karbonsemleges Bauhaus-projektben.
Izland nem éppen napsütötte úti célként ismert, de Reykjavík közvetlen szomszédságában található a nyáron ingyenes, az év többi részében 5 eurós belépő ellenében látogatható Nauthólsvík mesterséges strand – aranysárga homokkal és melegvizes medencével.
