Mi az éghajlatváltozás?

Utolsó frissítés szerda, 21/10/2020

Mindannyian hallottunk már az éghajlatváltozásról. A szokatlanul enyhe telek, a kontrollálhatatlan erdőtüzek és a vártnál gyorsabban olvadó gleccserek mind-mind az éghajlatváltozás következményei.

Öt fontos kérdés az éghajlatváltozásról, annak okairól és következményeiről

1. Mi az éghajlatváltozás?

A Föld időjárási jelenségeinek (hőmérséklet, tengerszint, csapadék stb.) hosszú távú megváltozása. Az éghajlatváltozás oka a globális felmelegedés. 

4,5 milliárd éves története során bolygónk éghajlata többször is kiugróan megváltozott: több száz millió éves felmelegedési és eljegesedési időszakok követték egymást. Az elmúlt 150 évben (az ipari forradalom óta) a hőmérséklet gyorsabban emelkedik, mint korábban bármikor.

2. Milyen tényezők okozzák az éghajlatváltozást?

Az éghajlatváltozás legfőbb oka a fosszilis tüzelőanyagok (kőolaj, földgáz, szén stb.) égetése, ami üvegházhatású gázokat bocsát ki a légkörbe. Más emberi tevékenységek is bocsátanak ki ilyen gázokat, pl. a mezőgazdaság vagy az erdőirtás. A probléma az, hogy ezek a gázok felmelegítik az atmoszférát: ezt a jelenséget hívjuk üvegházhatásnak. 

Üvegházhatás nélkül a Föld áltlaghőmérséklete -18°C lenne. A mindennapos emberi tevékenységek azonban az üvegházhatást a maximálisra növelik, így bolygónk hőmérséklete még jobban megemelkedik. A nemzetközi kötelezettségvállalások ellenére a szén-dioxid szintje folyamatosan emelkedik a légkörben, és a Meteorológiai Világszervezet szerint 2019-ben újabb rekordot döntött meg (majdnem 150%-kal volt több, mint 1750-ben). 

3. Milyen következményei vannak az éghajlatváltozásnak?

A legfőbb következménye az, hogy bolygónk egyre melegebb: az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszak óta 1,1°C-kal nőtt. A 2010 és 2020 közötti évtized kivételesen meleg volt, 2019 pedig a második legmelegebb év volt, amit valaha is mértek. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a hőmérséklet az évszázad végére 3–5°C-kal is megemelkedhet, aminek katasztrofális hatásai lehetnek. Összehasonlításképp: az elmúlt 10 ezer évben a hőmérséklet összesen 5°C-kal emelkedett.

A hőmérséklet emelkedése miatt az északi- és a déli sark jégtakarói megoldvanak, a tengerszint megemelkedik, ami viszont áradásokhoz vezet és fenyegeti a part menti környezetet. Az éghajlatváltozás eredményeképp ráadásul gyakrabban és erőteljesebben fordulnak elő szélsőséges időjárási események, pl. vihar, áradás, kánikula vagy erdőtűz. A világ különböző részei nem egyformák ebben a tekintetben; bizonyos régiók jobban ki vannak téve az ilyen jelenségeknek, mások kevésbé. 

4. Mennyiben érint ez minket?

Egészségünk és élelmiszerbiztonságunk egyaránt veszélyben van, elsősorban Afrikában és Ázsiában, ahol a világ fiatal népességének számottevő része él. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának megállapításai szerint ha a világ átlaghőmérséklete 2˚C-kal emelkedik, Afrika lakosságának több mint felét alultápláltság veszélyeztetné. Az Egészségügyi Világszervezet felhívta a figyelmet arra, hogy a malária, a vízzel terjedő betegségek és a hiányos táplálkozás elharapódzása emberek millióinak életét veszélyeztetheti. Mindez az emberi migrációra is hatással lesz, azaz a klímamenekültek számának növekedésére lehet számítani. 

5. Meg tudjuk állítani az éghajlatváltozást?

Bár az éghajlatváltozás folyamatát nem lehet visszafordítani, enyhíthetjük hatásait, és alkalmazkodhatunk a következményeihez. A hatások enyhíthetők a légkörbe kibocsátott káros anyagok mértékének csökkentésével, pl. tiszta energiaforrások használatával vagy erdősítés révén. A szállítás, az energiatermelés, az ipar, az építőipar, a hulladékkezelés, a mezőgazdaság terén és más kulcsfontosságú területeken gyökeres változásra van szükség. 

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás azt jelenti, hogy felkészülünk a következményekre és reziliensebbé tesszük társadalmunkat, például hatékonyabban használjuk a szűkös vízkészleteket, környezetkímélőbbé tesszük a mezőgazdasági és erdészeti gyakorlatokat és garantáljuk, hogy az infrstruktúra és az épületek ellenálljanak a jövőbeli éghajlati viszonyoknak és a szélsőséges időjárási jelenségeknek. 

Az éghajlatváltozás hatásai sokszor erősebben jelentkeznek a már eleve veszélyeztetett területeken, és gyakran a kiszolgáltatott helyzetben lévő lakosság látja kárát. Az éghajlatváltozás kezelésével egyúttal a legkiszolgáltatottabbakon is segíthetünk, valamint előrehaladást érhetünk el más globális kihívások terén is (pl. szegénység, egyenlőtlenség, környezetkárosodás stb.). Az éghajlatváltozás világszintű megoldását követeli számos nemzetközi szervezet, a civil társadalom és egyre több fiatal. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2019 decemberében ismertette az európai zöld megállapodást, amellyel az éghajlatváltozás kérdését politikai menetrendjének középpontjába helyezte. Az európai zöld megállapodás fő célja, hogy 2050-re Európa a világ első klímasemleges kontinensévé váljon.