Amit fontos tudni a mesterséges intelligenciáról

Utolsó frissítés csütörtök, 18/11/2021

A fiatalok életében ma mindenütt jelen van a mesterséges intelligencia. Amikor játszol, amikor alkalmazásokat töltesz le, amikor igénybe veszed a közösségi média szolgáltatásait, személyes adatokat adsz ki magadról. Hogyan használják ezeket az adatokat az algoritmusok? Vajon ugyanazokat az információkat látod a keresőmotorokban vagy a közösségi média oldalain, mint más felhasználók? Ura vagy-e még saját politikai, fogyasztói és társadalmi választásaidnak?

Mi a mesterséges intelligencia?

A mesterséges intelligencia nem a távoli jövő technológiája – itt van a mindennapjainkban. A mesterséges intelligencia átfogó kifejezés azoknak az eljárásoknak a jelölésére, amelyek lehetővé teszik gépek vagy programok számára az emberi intelligencia utánzását.

Ha üzenetet küldesz egy barátodnak, hogy randevút beszélj meg vele, és okostelefonod megérti ezt, és beírja az időpontot a naptáradba, ez a mesterséges intelligenciának köszönhető.

A mesterséges intelligencia óriási lehetőségeket rejt magában társadalmaink számára számos területen, köztük az egészségügy, a közlekedés és az éghajlatváltozás elleni fellépés terén. A mesterséges intelligencia nagy mennyiségű adatot képes áttekinteni, és felismerni bennük a mintázatokat. Felhasználható arra, hogy optimalizált megoldásokat találjunk, például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszaszorítására.

A mesterséges intelligencia kezdete

A mesterséges intelligencia fogalma nem új keletű. Az emberiséget már régóta foglalkoztatja az önvezető autó, az emberekkel kapcsolatba lépő robotok gondolata. A XVIII. században Kempelen Farkas pozsonyi feltaláló álsakkozógépet készített, amely a legjobb sakkozókat is képes volt megverni. A „Török” nevet viselő gépről ugyan később kiderült, hogy valójában egy ember rejtőzött benne, nem mesterséges intelligencia vezérelte, de jól szemlélteti, milyen régi vágya az embernek, hogy intelligens gépeket gyártson.

A modern mesterséges intelligencia története 1936-ban kezdődött, amikor Alan Turing megírta az egyetemes gép elméletét. 1997-ig kellett várni azonban, hogy a mesterséges intelligencia belépjen a köztudatba. Ez a pillanat akkor jött el, amikor a Deep Blue nevű számítógép legyőzte egy sakkjátszmában Garri Kaszparov sakkvilágbajnokot. Ezúttal nem önműködő gépnek álcázott ember, hanem valóban egy gép nyert az emberrel szemben.

Mesterséges intelligencia a mindennapi életünkben

De a mesterséges intelligencia nemcsak sakkozni tudó számítógépet jelent. Talán nem is vagyunk tudatában annak, mennyire jelen van a mesterséges intelligencia az életünkben. 

Mesterséges intelligenciát használsz, ha okos hangszóróval hallgatsz zenét, ha a telefonod kamerájával portré üzemmódban készítesz fényképet, és az maga kiválasztja a jó beállításokat, ha zeneajánló algoritmust veszel igénybe, amely igazodik a felhasználók ízléséhez, ha útvonaltervező segítségével közlekedsz, hogy a legjobb útvonalon juss el úti célodba, de példaként említhetjük a levelező programok kéretlen e-mail-üzeneteket automatikusan kiszűrő funkcióját is, és még folytathatnánk a sort. Egy biztos: a mesterséges intelligencia mindenütt jelen van.

Számtalan lehetőséget kínál: virtuális asszisztenst lehet a segítségével létrehozni, hogy az különböző feladatokat ellátva megkönnyítse az emberek munkáját, felhasználható jobb gyógykezelési módok keresésére, közösségi hálózatok fogyasztói tendenciáinak feltérképezésére stb. A mesterséges intelligenciát a marketing is alkalmazza, ami etikai aggályokat vet fel például akkor, ha olyan algoritmusok készülnek, amelyek az emberek politikai választásait hivatottak befolyásolni. Így befolyásolta állítólag a Cambridge Analytica az amerikai választásokat és a brexithez vezető népszavazást. Ebből a szempontból életbevágó, hogy
megértsük, miként működnek az algoritmusok.

Az algoritmusok működési módja

Vegyük például a közösségi médiát. Algoritmusok kísérik figyelemmel az emberek viselkedési szokásait és mintázatait, majd ezeket az adatokat felhasználják arra, hogy még addiktívabbá tegyék a felhasználói élményt. Ennek az oka egyszerű: minél több időt töltenek a felhasználók a Facebook, az Instagram, illetve a TikTok oldalain, annál több pénzt keresnek az ezeket a közösségi hálózatokat működtető cégek. Ez a reklámozás új valósága. A probléma az, hogy viselkedési függőségekhez vezet, de még ennél is aggasztóbb, hogy szűrőburokba, más szóval ideológiai „buborékba” helyezi az embert.

A közösségi hálózatok ugyanis azért, hogy a bűvkörükben tartsák a felhasználót, olyan tartalmakat ajánlanak számára, amelyről – az algoritmusaik által végzett kutatás alapján – feltételezhető, hogy tetszenek neki. Ha például a böngészőnkben konspirációs elméletekre keresünk rá, a közösségi oldalak ilyen irányú tartalmakkal kezdenek ellátni. Ha valaki fogékony az ilyen tartalmakra, hamarosan elárasztják az olyan kiadványok, amelyek megerősítik meggyőződésében.

És ez mindannyiunkra érvényes. Elgondolkodtál-e már például azon, hogy a telefonod hallgatja-e a beszélgetéseidet? Miával az történt, hogy egyik barátnője kikérte a véleményét egy pár cipőről. Másnap Mia reklámhirdetést kapott pontosan ugyanarról a cipőről. Mivel ő nem keresett rá a cipőre az interneten, felmerült benne, hogy vajon a telefonja lehallgatja-e őt. Valójában az történt, hogy az algoritmus tudta, hogy Mia találkozott a barátnőjével (a helyszín vagy annak alapján, hogy ugyanahhoz a hálózathoz voltak csatlakozva), és hogy a barátnője rákeresett az interneten a cipőre, ezért az algoritmus úgy vélte, hogy ez a termék Miát is érdekelheti, mivel hasonló a profiljuk. Tehát itt is algoritmusok rejtőznek a háttérben...

Abban reménykedünk, hogy ha jobban megértjük, miként készülnek az algoritmusok, és hogyan befolyásolják a társadalmat, a fiatalok e technológiák kritikusabb fogyasztóivá válhatnak. Talán arra is ösztönözheti őket, hogy segítsenek a közös jövőnk alakításában.

Mit tehetsz az adataid védelmében?

Kritikus hozzáállással, és annak tudatában használd az internetet, hogy szűrőbuborékba vagy besorolva.

Az alábbiakban néhány tippet olvashatsz arról, hogyan védheted személyes adataidat.

• Használj virtuális magánhálózatot, amikor lehetséges. Amellett, hogy elrejti valódi személyazonosságodat, internetszolgáltatódat is megakadályozza, hogy betekintsen az online tevékenységedbe.
• Böngéssz privát módban és használj naplómentes („zero logs”) keresőmotorokat.
• Korlátozd az alkalmazások nyomonkövetési funkcióit az okostelefonodon.
• Használj adatvédelmi kiterjesztéseket a böngésződben – ezek leállítják a weboldalak nyomkövető szkriptjeit.
• Használj olyan alternatív böngészőt a számítógépeden, amely nagy hangsúlyt fektet az adatvédelemre.
• Olyan böngészőkiterjesztést is használhatsz, amely a honlapok elhagyásakor törli a harmadik felek sütiit (néhány webhely nem működik e cookie-k nélkül).

Mit tesz az EU?

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai álláspont két területre összpontosít: gondoskodni a kiválóságról és megalapozni a felhasználói bizalmat. A Bizottság szabályozással kívánja kezelni a mesterséges intelligencia konkrét felhasználásaiból eredő kockázatokat. A 2021 áprilisában közzétett „MI-intézkedéscsomag” új szabályokat és intézkedéseket javasol, hogy Európa a megbízható mesterséges intelligencia globális központjává váljon.

 

 

Az Erasmus+ támogatja a digitális jártassággal kapcsolatos ifjúsági részvételi tevékenységeket

Szeretnél projektet kidolgozni erről a témáról barátaiddal?

Az EU támogatást nyújt olyan projektekhez, amelyek a fiatalok digitális kompetenciáit és médiatudatosságát (különösen a kritikai gondolkodás, valamint az információk értékelésének és azok feldolgozásának képességét) hivatottak fejleszteni. A cél az, hogy a fiatalok ellenállóbbak legyenek a dezinformációval, az álhírekkel és a propagandával szemben, és jobban részt vegyenek a demokratikus életben.

Ha részt szeretnél venni a kezdeményezésben, két lehetőséged van: vagy létrehozol egy legalább 4 fős, 13–30 éves fiatalból álló informális csoportot, melynek egyik, legalább 18 éves tagja a csoport vezetője, vagy egy ifjúsági szervezettel (pl. ifjúsági központ, civil szervezet, önkormányzat) pályázol.

A projektenként megítélt maximális támogatás 60 ezer euró. Ez az összeg képzésre, integrációs támogatásra, utazásra és egyéb, rendezvények szervezésével kapcsolatos kiadások fedezésére fordítható.

Látogass el az Erasmus+ ifjúsági részvételi tevékenységekkel foglalkozó webhelyére, illetve vedd fel a kapcsolatot a lakóhelyed szerinti országban működő nemzeti irodával, ha további információkra van szükséged.