A migránsok és a menekültek helyzete Európában

Utolsó frissítés hétfő, 20/09/2021

A történelem során nem először fordul elő, hogy az emberek egyik helyről a másikra vándorolnak. Migránsok és menekültek nap mint nap próbálnak az EU-ba jutni, védelem és jobb életkörülmények reményében.

Egyesek legálisan, mások az életüket a tengeren kockáztatva menekülnek a politikai elnyomás, háborúk, természeti katasztrófák vagy a szegénység elől. Hogyan kezeli az EU a migrációs válságot?

Különbség a menekült és a migráns szó között

A menekültek fegyveres konfliktusok vagy üldözés miatt hagyják el szülőföldjüket. Egy fogadó ország akkor ismer el valakit menekültnek, ha az illető megalapozottan fél attól, hogy származása, vallása, állampolgársága, politikai meggyőződése vagy egy bizonyos társadalmi csoporthoz való tartozása miatt üldözik/üldözni fogják. Az UNHCR szerint 2018 végén 25,9 millió menekült volt a világon. Az Unióban a kvalifikációs irányelv rögzíti, hogy kik jogosultak nemzetközi védelemre. 

A menedékkérők azok a személyek, akik menekülteknek mondják magukat, de a menekült jogállást még nem kapták meg. Jelenleg a szabály az, hogy az ilyen embereknek abban az uniós tagállamban kell védelmet kérniük, ahová először beléptek. Menekültstátuszt vagy más nemzetközi védelmi jogállást csak azután kaphat valaki, hogy a tagállami hatóságok ezt megítélték neki. Ez azt jelenti, hogy a menedékkérők nem tekinthetők automatikusan menekülteknek. Az uniós tagállamok 2018-ban majdnem 333 400 menedékkérőnek ítélték meg a védelmet.

Másrészről pedig migránsoknak* hívjuk azokat az embereket, akik nem közvetlen fenyegetés vagy üldözés elől menekülnek, hanem elsősorban a jobb életkörülményeket keresik, és munkavállalás, tanulás vagy családegyesítés céljából indulnak útnak. A menekülteket a nemzetközi jog, azon belül is az 1951. évi genfi egyezmény védi, a menekültügyi eljárást pedig a tagállamok a saját idegenrendészeti joguk és eljárásaik alapján folytatják le.

Tájékozódjon bővebben az UNHCR videóiból arról, hogy mi a különbség a migránsok és a menekültek között, hogy kik azok a személyek, akik saját hazájukon belül kényszerülnek elhagyni lakóhelyüket, és hogy kik segítenek a menekülteknek.

A menekültek és migránsok integrációjának elősegítése Európában

A menekültügyi intézkedések, a határvédelmi programok és a humanitárius segítségnyújtás mellett az EU segíti a menekültek beilleszkedését is az európai társadalmakba. Ennek egyik eszköze például a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap. 

Noha az EU támogatja a tagállamokat, hogy hatékony integrációs stratégiákat dolgozzanak ki, az egyes országok helyzete egymástól nagyon eltérő. A problémák gyakran felerősödnek olyankor, amikor a fiatal menekültek betöltik a 18. életévüket, és az addig igénybe vett segélyhálózatok egyik napról a másikra elérhetetlenek lesznek számukra. Ráadásul integrációs kérdésekben a tagállamok különböző szintű tapasztalatokkal rendelkeznek. 

A migránsok helyzete is nehéz. Bizonyított tény, hogy az oktatás, a foglalkoztatás és az alapvető szolgáltatásokhoz (pl. egészségügyhöz, tisztességes lakhatáshoz) való hozzáférés tekintetében a migránsok aránytalanul kedvezőtlenebb helyzetben vannak. (Erről bővebben lásd az ifjúságról szóló 2015. évi uniós jelentés befogadással foglalkozó fejezetét.)

Az egyre nagyobb méreteket öltő megkülönböztetés, előítéletek, rasszizmus és idegengyűlölet közepette jogi, erkölcsi és gazdasági kötelezettségünk, hogy védjük az Unió alapvető jogait, értékeit és szabadságait, valamint hogy a társadalmakat összetartóbbá tegyük.

Mi a helyzet a migráns hátterű fiatalokkal?

A migráns hátterű diákok gyakran nehezen alkalmazkodnak az új tanulási környezethez. A fiatalok társadalmi beilleszkedése (ideértve a migráns hátterű fiatalokat is) az EU ifjúsági stratégiájának (2019–2027) egyik prioritása.

Az Európai Bizottság 2016 óta támogatja az uniós tagállamok erőfeszítéseit, hogy elősegítsék a migránsok oktatási és képzési rendszerekbe történő beilleszkedését, a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve egészen a felsőoktatásig. A harmadik országbeli állampolgárok integrációjára vonatkozó bizottsági cselekvési terv három kiemelt célkitűzést határozott meg az oktatás terén:

• az újonnan érkező migránsokat a lehető leghamarabb integrálni kell a többségi oktatási struktúrákba;
• meg kell előzni, hogy a migránsok gyengébb iskolai teljesítményt nyújtsanak;
• meg kell előzni a társadalmi kirekesztést, és elő kell segíteni a kultúrák közötti párbeszédet.

Az Erasmus+ program többek között olyan projekteket és tevékenységeket finanszíroz, amelyek a migránsok beilleszkedését szolgálják az oktatás és a képzés valamennyi területén. A stratégiai partnerségek célja innovatív oktatási módszerek kidolgozása és a transznacionális együttműködés előmozdítása. Az Erasmus+ továbbá a felsőoktatásban történő kapacitásépítést is támogatja azokban a partnerországokban, ahol jelentős következményei vannak a migrációnak. 

Az EU továbbá részt vállal a migránsok oktatásával foglalkozó SIRIUS hálózat finanszírozásában is, amely országos és nemzetközi szintű stratégiai tevékenységekkel támogatja a migráns hátterű gyermekek és fiatalok oktatását. 

A Bizottság végezetül pedig több mint 100 ezer menekültnek és újonnan érkezett migránsnak nyújtott online nyelvi támogatást ingyenes online nyelvtanulási platformja révén. A cél az, hogy az érintettek be tudjanak illeszkedni az őket befogadó társadalomba.

Mit tehetünk a migránsok és a menekültek befogadásának elősegítéséért?

Több lehetőség is létezik. A The contribution of youth work in the context of migration and refugee matter (Az ifjúsági munka szerepe a migrációval és menekültekkel kapcsolatban) c. kiadvány gyakorlati útmutatót nyújt a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségekről. 
Az Európai Ifjúsági Fórumon szintén hasznos ötleteket lehet találni. 
Részt vehetsz helyi kezdeményezésekben, támogathatod a rasszizmus elleni kampányokat (pl. a június 20-i menekültek világnapját vagy a gyűlöletbeszéd elleni mozgalmat), de már akkor is sokat teszel az ügy érdekében, ha toleráns vagy az érintettekkel. 

Az EU különböző finanszírozási lehetőségeket nyújt azoknak, akik ifjúsági szervezetben tevékenykednek vagy olyan projekthez szeretnének csatlakozni, amely előmozdítja az interkulturális megértést, a szolidaritást és a társadalmi szerepvállalást. Például:

• Az Erasmus+ tanulási mobilitási projektek támogatásához járul hozzá. Lehetőséged van olyan ifjúsági csereprogramokat szervezni (vagy ilyen ifjúsági csereprogramokban részt venni), amelyekben menekültek vagy migránsok is részt vesznek. Az Erasmus+ sportprogramjának „A sport mint a menekültek integrációjának és társadalmi befogadásának eszköze” című pályázati felhívásából olyan helyi sportprojektek támogathatók, amelyek a menekültek integrációjára összpontosítanak. A #BeInclusive uniós sportdíjat emellett minden évben a legjobb projekteknek ítélik oda. Ha bővebb információkat szeretnél kapni arról, hogy szervezeted hogyan segíthet a menekülteknek, lépj kapcsolatba hazád nemzeti irodájával.
   
• Az Európa Tanács Európai Ifjúsági Alapítványa szintén nyújt finanszírozást olyan helyi, tagállami és európai ifjúsági szervezeteknek, amelyek fiatal menekültekkel dolgoznak vagy terveznek dolgozni. Pályázni emberi jogokkal kapcsolatos helyi oktatási tevékenységekkel, megkülönböztetés-mentességet hirdető figyelemfelkeltő kampányokkal, befogadásra irányuló európai projektekkel lehet.
   
• Az EU Kreatív Európa programja olyan projekteket támogat, amelyek előmozdítják a társadalmi befogadást, az integrációt, az interkulturális párbeszédet, valamint az idegengyűlölet és az előítéletek elleni küzdelmet. A kultúra eszköz lehet a menekültek és a migránsok kezében, amellyel utat találhatnak a meglévő közösségekhez, kapcsolatba léphetnek velük és beilleszkedhetnek ezekbe a közösségekbe.
   
• Az Európai Szolidaritási Testület keretében a fiatalok szolidaritási tevékenységeket végezhetnek (önkéntesként vagy fizetés fejében) és/vagy saját szolidaritási projekteket hozhatnak létre hazájukban vagy külföldön. A testület tevékenységeinek futamideje 2–12 hónap, és helyszíne általában az Európai Unió valamelyik tagállama.

*A „migráns” kifejezés nem egyértelmű, mert nem jogi kategória. Nincs nemzetközileg elfogadott definíciója. Erről bővebben az Európai Migrációs Hálózat glosszáriumában tájékozódhatsz.