Ebben a német városban rengeteg a látnivaló, és programlehetőségekből sincs hiány. Semmiképp se maradjon le DiscoverEU-útitervedről! Tudtad, hogy ebben az európai városban van a legtöbb híd? Versenyezz a barátaiddal: ki találja meg a legtöbbet? Plusz pont jár annak, aki rábukkan a legrégebbi – 1633-ban épült – hídra! Az északi metropolisz 2011-ben elnyerte az Európa Zöld Fővárosa címet, amit zöld intézkedéseinek köszönhetett: többek között bevezette megújuló energiaforrások használatát és betiltotta a műanyag palackokat és az eldobható kávéspoharakat a közhivatalokban. A város vezetősége azt is tervezi, hogy 2034-ig száműzi az autókat a belvárosból, hogy átengedje azt a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak.
A környezetkímélő életmód és a körforgásos gazdaság egyik alapelve az, hogy új rendeltetést kell találni a régi dolgoknak. Lengyelország egyik legrégebbi városa, Poznań pontosan ezt tette egy sor történelmi épületével és erődítményével. A Fortyfikacje w Poznaniu tizenkilencedik századi épületek sora a városközpontban és a város körül, amelyek az uniós Natura 2000 program oltalmát élvezik, mivel értékes menedékhelyül szolgálnak számos védett denevérfaj számára.
Vörös téglás, gótikus épületeivel Olsztyn egyike Lengyelország rejtett kincseinek. A város, mely egykor Nicolaus Kopernikusz otthona volt, az uniós Natura 2000 program oltalma alatt álló Napiwodzko-Ramucka erdő mellett, attól északra fekszik. Az erdő számos védett madárfaj – többek között a jégmadár, a békászó sas és az uhu – élőhelye. Tedd próbára, mennyire vagy szemfüles: hány állatfajt tudsz felfedezni?
Kaunastól, a történelmi litván várostól keletre mesterséges víztározó fekszik, a Kauno Marios (más néven „Kaunus-lagúna”), mely az uniós Natura 2000 hálózat része. Amellett, hogy számos rovar-, hal-, vidra- és denevérfajnak ad otthont, a víztározó vízerőműként is szolgál, tiszta megújuló energiával látva el a várost. A Pažaislis-félsziget körüli partvonalán úszni is lehet, délebbre pedig, Duobakalnis és Samylai környékén nagyszerű kempinghelyek vannak. Ne feledj hát fürdőruhát, sátrat vinni, és élvezd a litván természet szépségét!
Neoklasszikus templomok és izgalmas múlt: Litvánia fővárosát, Vilniust semmiképp sem érdemes kihagynod. Vilnius egyike annak a 15 városnak, amelyek az Európa Zöld Fővárosa díjat kezdeményezték. Területének 46%-át parkok, kertek, fás területek és erdők alkotják. Ezek közül a „Kalnų parkas” (a dombok parkja) talán a legismertebb, amelynek a Trijų Kryžių kalnas (a három kereszt hegye) nevű domb is része. A három kereszt nemzeti szimbólum, érdemes tehát felmásznod a dombtetőre, ahol amellett, hogy remek kilátás nyílik a városra, a litván kulturális örökség egyik kiemelkedő darabját is megcsodálhatod. A város több olyan erőművet is építtetett, amelyek a települési hulladékot használják fel áramtermelésre – ennek köszönhetően Vilnius nagy lépést tett a körforgásos gazdaság megvalósítása felé.
Jūrmala lett üdülőváros a Rigai-öböl partjai közelében, a Balti-tenger mellett. Itt található a Kemeri nemzeti park: ez vizes élőhely és lápvidék, egyedülálló vadvilággal, többek között vadludak, baglyok és gőték élnek itt. Mivel ez a terület jelentős a biológiai sokféleség szempontjából, az uniós Natura 2000 program oltalma alatt áll. Ha szereted a természetet és az állatvilágot, mindenképp érdemes ellátogatnod ide.
A Finn-öböl partján fekvő észt főváros, Tallinn középkori erődjéről és gyönyörű óvárosáról híres. A város, mely 2019-ben és 2022-ben is bekerült az Európa Zöld Fővárosa díj döntősei közé, az elmúlt években megszüntette a nehézipartól való függőségét. Tavainak és partjainak közelmúltbeli fejlesztései nyomán a város kiérdemelte a fürdővizek kiváló minőségéért járó Kék Zászló díjat. Említésre méltó az is, hogy Tallinnban a lakosok ingyenesen vehetik igénybe a tömegközlekedést. Az 1A busz a város északkeleti partvonalán megy végig – ne tétovázz, szállj fel, és valamelyik strandon próbáld ki magad is a víz minőségét!
Szauna, friss hal, skandináv konyha, az építészeti stílusok sajátos ötvözete – ha Helsinkibe utazol, garantáltan nem fogsz unatkozni! Ráadásul a város vállalta, hogy 2035-re szén-dioxid-semlegessé válik – és ennek a kötelezettségvállalásnak az eredménye már most érezhető: egy 2014. évi felmérés megállapította, hogy a finn fővárosban az utazások háromnegyede fenntartható. Ha már itt tartunk, javasoljuk, bérelj kerékpárt, és kerekezd körül Seurasaari szigetét, ahová hídon keresztül juthatsz el. Ezen a békés, erdővel borított szigeten található a Seurasaari szabadtéri múzeum, amely az ország egész területéről idetelepített és korhűen megőrzött történelmi épületek bemutatásával betekintést enged a hagyományos finn életmódba.
Annak a programnak köszönhetően, melynek célja eredetileg a Vesijärvi nevű tó megtisztítása volt, Lahti városa 2021-ben megkapta az Európa Zöld Fővárosa címet. A Finnország déli részén található sűrű erdőségek között fekvő Lahti fő törekvése az, hogy 2025-re karbonsemleges várossá váljon, 2050-re pedig körforgásos – teljes mértékben hulladékmentes – gazdasággá váljon. A DiscoverEU-programmal utazókat jobbnál jobb programlehetőségek várják a Vesijärvi-tónál: csónakázhatnak a tavon, a déli parton meghallgathatják a különleges zenélő szökőkutat, és még sok felejthetetlen élményt szerezhetnek.
