Skip to main content
© European Union © European Union

Mi is az uniós ifjúsági párbeszéd?

Utolsó frissítés péntek, 05/04/2024

Az uniós ifjúsági párbeszéd a fiatalok és a döntéshozók közötti kommunikációt szolgáló fórum, amely az EU ifjúsági stratégiája keretében kerül megrendezésre.

Mi a célja az uniós ifjúsági párbeszédnek?

Az uniós ifjúsági párbeszéd életre hívásával az volt a célunk, hogy az ifjúságpolitikai intézkedések kidolgozásakor jobban figyelembe tudjuk venni a fiatalok és az ifjúsági szervezetek véleményét, nézeteit és igényeit.

Az uniós ifjúsági párbeszéd a fiatalok szerepvállalására, kapcsolatteremtési lehetőségeire és autonóm döntéshozatali képességeire irányuló uniós ifjúsági stratégia (2019–2027) végrehajtását hivatott támogatni. Ösztönzi továbbá az uniós tagállamok közötti együttműködést a fiatalokat érintő területeken.

Hogyan zajlik?

Egy-egy párbeszédciklus 18 hónapig tart. Ez alatt az idő alatt a fiatalok – az Ifjúsági Miniszterek Tanácsa által előre meghatározott témában – párbeszédet kezdeményezhetnek a döntéshozókkal és egyéb résztvevőkkel.

A jelenlegi (2023. július 1-jétől 2024. december 31-ig tartó) ciklus témája: „Szükségünk van a fiatalokra”.

Ez a tematikus prioritás közvetlenül kapcsolódik az „Inkluzív társadalmak” elnevezésű 3. ifjúsági célhoz.

Az EU azt szeretné, hogy az ifjúsági párbeszédben valamennyi fiatal részt tudjon venni, ideértve a kevesebb lehetőséggel rendelkezőket és az inaktív fiatalokat is. Az egyes tagállamokban nemzeti munkacsoportok felelnek a szervezésért; e csoportok folytatják le a konzultációkat és hajtják végre a tevékenységeket, amelyekben fiatalok, ifjúsági szervezetek és politikai döntéshozók vehetnek részt.

Az uniós ifjúsági párbeszéd végrehajtását az elnökségi trió irányítja, szoros együttműködésben az Európai Bizottsággal és a tagállami ügynökségekkel, valamint az Európai Ifjúsági Fórummal és más ifjúsági civilszervezetek képviselőivel (amelyek koordinációs csoportként működnek).

Hogyan lehet részt venni?

Az uniós ifjúsági párbeszédben jellemzően ifjúsági szervezeteken keresztül, többnyire nemzeti szinten lehet részt venni. Ha akár szervezetként, akár magánszemélyként részt szeretnél venni a párbeszédben, vedd fel a kapcsolatot a hazádban működő ifjúsági tanáccsal.

A nemzeti ifjúsági tanácsok elérhetősége itt található.

Egyes esetekben – a párbeszéd aktuális témájától függően – nemzetközi nem kormányzati ifjúsági szervezet révén közvetlenül uniós szinten is részt lehet venni a folyamatban. 

Mi a folyamat eredménye?

Miután a tagállami és az európai tevékenységek lezárulnak, az eredményeket – azok összegyűjtése és elemzése után – az ifjúsági szervezetek képviselői és a politikai döntéshozók az uniós ifjúsági konferenciákon együtt megvitatják, majd közös üzenetet fogalmaznak meg az EU számára. Az EU évente kétszer rendez ifjúsági konferenciát, melynek mindig az Unió soros elnöki tisztét betöltő tagállam ad otthont.

Az uniós ifjúsági párbeszéd keretében szervezett eszmecserék következtetései elhangoznak az Európai Unió Tanácsában. A Tanács ezt követően politikai dokumentumot fogadhat el a fiatalok véleményéről. 2018-ban például, a párbeszéd akkori ciklusa során 11 ifjúsági cél fogalmazódott meg, melyeket az Európai Unió Tanácsában lezajlott politikai folyamat és tárgyalások után az állam-, illetve kormányfők az uniós ifjúsági stratégia részévé tették. Ezek a célkitűzések a következők voltak:

  • Az EU és a fiatalok közötti kapcsolat erősítése
  • Nemek közötti egyenlőség
  • Inkluzív társadalmak
  • Tájékoztatás és konstruktív párbeszéd
  • Mentális egészség és jóllét
  • A vidéki fiatalok lehetőségeinek bővítése
  • Minőségi foglalkoztatás mindenkinek
  • Minőségi tanulás
  • Megfelelő tér és részvételi lehetőség mindenkinek
  • Fenntartható zöld Európa
  • Ifjúsági szervezetek és európai programok

Ajánljuk figyelmedbe az uniós ifjúsági párbeszéd dokumentumtárát.

Az uniós ifjúsági stratégia hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok által felvázolt jövőkép valóra válhasson. Ennek érdekében uniós szakpolitikai eszközöket kell mozgósítania, valamint az érdekelteket országos, regionális és helyi szintű tevékenységekre kell sarkallnia.