Hány éves kortól kell lehetővé tenni, hogy valaki szavazhasson a választásokon?

Utolsó frissítés hétfő, 02/05/2022

A szabad és demokratikus választásokon való szavazás a polgári jogok egyike, amely lehetőséget ad a választópolgároknak arra, hogy megválasszák képviselőiket, akik az egész társadalmat érintő közügyekben fognak dönteni. Ezért annyira fontos, hogy éljünk a szavazati jogunkkal: az urnákhoz járulva mindannyiunknak beleszólása van abba, hogy milyen társadalomban éljünk, és gondos mérlegelés után megválaszthatjuk, kit tartunk megfelelőnek arra, hogy a nevünkben meghozza a jövőképünk megvalósítása érdekében szükséges intézkedéseket. De tulajdonképpen milyen idősnek kell lennie valakinek ahhoz, hogy szavazhasson? Nos, ez országonként eltérő. Nézzünk utána együtt!

A jelenlegi helyzet Európában

Hány uniós ország engedélyezi a 18 év alattiaknak, hogy szavazzanak a választásokon? Mondj egy számot! Húsz, tizenöt vagy nyolc uniós tagállam teszi ezt lehetővé szerinted? Mely országokról lehet szó?

Eláruljuk: a helyes válasz ennél sokkal kisebb. Hiszen ez idáig csak Ausztria (elsőként), majd Málta és Belgium engedélyezte a 16 és 17 éveseknek, hogy leadják szavazatukat az európai parlamenti választásokon. Ami az országos választásokat illeti, csak Ausztriában és Görögországban járulhatnak a 17 évesek az urnák elé. A különböző közigazgatási szintű (helyi, regionális és országos) választásokra más és más szabályok vonatkoznak.

Ne feledd azonban, hogy egyes uniós országokban (Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban) kötelező szavazni az európai választásokon. Joggal feltételezhető, hogy a részvételi arány ezekben az országokban magasabb, mint ott, ahol a választópolgárok szabadon dönthetnek arról, hogy elmennek-e szavazni, vagy sem. Ennek fényében egyébiránt elgondolkodtató, hogy milyen hosszú és rögös utat jártunk be azóta, hogy az emberek kivívták az általános választójogot...

Ellentétben azzal a hagyományos vélekedéssel, hogy a fiatalokat hidegen hagyja a politika, az igazság az, hogy az ifjúság élen jár a nemek közötti egyenlőséget, az éghajlatváltozás elleni fellépést és a fizetés nélküli szakmai gyakorlatok betiltását sürgető követelések megfogalmazásában. A politika folyamatosan változik, és a fiatalok megtanulták a kor kívánalmaihoz igazítani részvételüket és kommunikációjukat, hogy minél eredményesebben hangot adjanak társadalmi igényeiknek. 

Annak ellenére, hogy a polgári szerepvállalásnak más formái is vannak – például a fiatalok ifjúsági mozgalmakban vehetnek részt, az interneten mozdíthatnak elő ügyeket, önkéntes tevékenységet végezhetnek, részt vehetnek európai polgári kezdeményezésekben vagy az uniós ifjúsági párbeszédben szakpolitikai döntéshozókkal –, a szavazati jog erőteljes eszköz a fiatalok kezében, melyen keresztül hallatni tudják hangjukat, és felhívhatják a politikusok figyelmét a számukra fontos társadalmi kérdésekre. 

Miről is szól tehát a vita? Nézzük meg az előnyöket és hátrányokat!

A választójogi korhatár 18 év alá csökkentése elleni egyik fő érvként azt szokták felhozni, hogy tudományos, neurológiai szempontból az emberi agy ebben az életkorban még fejlődésben van. Mások azzal érvelnek, hogy a fiatalok nem eléggé tájékozottak a politikáról és azokról a kérdésekről, amelyeket szavazatukkal befolyásolhatnak. 

Ám a fiatalok könnyen felvértezhetők az aktív polgári szerepvállaláshoz és a politikában való eligazodáshoz szükséges ismeretekkel és eszközökkel. Márpedig ezek jól kiegészíthetik a magas szintű készségeket a közösségi média és az új technológiák terén, melyekkel korunk ifjú nemzedékének tagjai jellemzően rendelkeznek.

Másrészről az egyik fő érv amellett, hogy a fiatalok már a 16. életévük betöltését követően szavazhassanak, az, hogy ezzel rögződik bennük a demokratikus politikai életben való részvétel gyakorlata, és felnőttkorukra is mintaként szolgál. Ez pedig a választásoktól távol maradók arányának csökkenéséhez vezethet. Tehát a 18 év alattiak szavazati joggal való felruházása hosszabb távon javíthatja a választási folyamatot, hiszen a fiatalok már zsenge koruktól kezdve arra vannak ösztönözve, hogy részt vegyenek a demokratikus politikai életben. Ráadásul sok országban a 16 évesek már munkát vállalhatnak, és adófizetőként joggal tarthatnak igényt arra, hogy beleszólást kapjanak: hogyan költi el az általuk befizetett adókat az állam. 

Végezetül pedig, a választójogi korhatár lecsökkentése következetes lenne a fiatalokat – jellemzően a 16. életévüktől kezdve – megillető más jogokkal, például azzal, hogy motorkerékpár-vezetői engedélyt szerezhetnek, illetve a saját egészségüket érintő döntéseket hozhatnak szüleik beleegyezése nélkül.

Hogyan tovább?

Történelmileg egyértelműen a választójogi korhatár fokozatos csökkenésének tendenciája figyelhető meg. Az EU arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb mértékben bevonja a fiatalokat a választásokba. Így 2022 márciusában az Európai Parlament kompromisszumos megállapodásra jutott, miszerint az európai uniós választásokat illetően a választójogi korhatár 16 évre csökken azokban a tagállamokban, melyek nem döntenek másként. 

Olyan Erasmus+ által finanszírozott projektek révén, mint a Youth Upgrade for Europe, az Európai Bizottság arra is törekszik, hogy új lendületet adjon az európai demokráciának, és a lehető leghamarabb bevonja az új generációkat a választási folyamatokba. 

Az Európa Tanács is síkra szállt azért, hogy legalább a helyi és regionális választásokon a választójogi korhatár 16 évre csökkenjen. 

És Te készen állsz arra, hogy szavazz? Vagy az aktív polgári szerepvállalás más módjait részesíted előnyben?

Hallgasd meg Mireia Pla Mateu, az Eurodesk munkatársának interjúját Nicolai Boysennel, az Európai Ifjúsági Fórum igazgatósági tagjával, aki többek között arról beszél, hogy miért fontos a választói korhatárt lecsökkenteni.