Éghajlatváltozás: a fiatalok Európa-szerte azonnali fellépést követelnek

Utolsó frissítés kedd, 28/09/2021

<p>Az elmúlt évtized volt a valaha mért legmelegebb. Fiatalok tízezrei sürgetik az éghajlatváltozás elleni határozottabb fellépést.</p>

A #FridaysForFuture (Péntekek a jövőért) elnevezésű mozgalom világszerte arra buzdítja a diákokat, hogy tiltakozásképpen péntekenként ne menjenek iskolába. A megmozdulás akkor vette kezdetét, amikor a 15 éves Greta Thunberg 2018 augusztusában kiállt a svéd parlament elé, hogy határozottabb fellépést követeljen az éghajlatváltozás ellen. A mozgalom kisvártatva az egész világon elterjedt. Greta nevét azóta az egész világ ismeri: 2019-ben és 2020-ban Nobel-békedíjra jelölték, 2019-ben pedig őt választotta a Time magazin az év emberének.

A tiltakozók többek között azt kérik a világ vezetőitől, hogy tartsák tiszteletben a Párizsi Megállapodást, a globális éghajlatváltozással kapcsolatos első egyetemes, jogilag kötelező erejű egyezményt, amelyet 2015-ben 195 ország írt alá. A megállapodás fő célkitűzése, hogy az évszázad végére a hőmérséklet az iparosodás korát megelőző hőmérséklethez képest ne legyen 2 °C-nál melegebb, és hogy további erőfeszítések árán ez az érték akár 1,5 °C-ra is lecsökkenjen.

Greta Thunberg részvételével fiatalok tüntetnek az éghajlatváltozás elleni fellépésért Brüsszelben (2019.2.21.)

A fiatalok követelései 

A fiatalok világszerte tanúi az egymást érő környezetvédelmi válságoknak, a tiltakozások többsége pedig mind helyi, mind globális követeléseknek teret ad. A fiatal környezetvédelmi aktivistákat felháborítja, hogy nem történik érdemi változás, holott a tudósok nem győzik figyelmeztetni az emberiséget, hogy hamarosan elérjük a „kritikus pontot”, ahonnan nincs visszaút. 

„Miért tanulnék, ha egyre bizonytalanabb, hogy lesz-e jövőm, mások pedig semmit sem tesznek azért, hogy megmentsék az életterünket? Mi értelme tényekről tanulni, ha a legfontosabb tények láthatóan közömbösek a társadalmunk számára?” – Greta Thunberg

A fiatalok egy közelmúltbeli felmérésben a környezetvédelmet és az éghajlatváltozás elleni harcot jelölték meg az Európai Unió legfontosabb prioritásaként (478. sz. Eurobarométer felmérés). Az Unió polgárai rendkívül aggasztónak találják az éghajlatváltozást, és támogatják a leküzdésére irányuló intézkedéseket (Eurobarométer felmérés az éghajlatváltozásról).

Mit szeretnének a fiatalok? Az éghajlatváltozás elleni mozgalomban részt vevő aktivisták többsége radikális változtatások segítségével szeretné felvenni a harcot az éghajlatváltozással, például gyorsítaná az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését, a fosszilis tüzelőanyagokba történő beruházások megszüntetését, a biológiai sokféleség védelmét és az ökoszisztémák helyreállítását.

A tüntetések egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a fiatalok aktív részvétele mennyire fontos szerepet játszik Európa határain innen és túl. A fiatalok vezető szerepet vállalnak a változások kiharcolásában a saját közösségeiken belül, valamint felszólítják a felnőtteket, hogy vállaljanak felelősséget és mentsék meg a jövőjüket.

Hogyan nyújt támogatást az Európai Unió a fiatal aktivistáknak?

Az éghajlat-politika képezi az európai zöld megállapodás központi elemét. A megállapodás egy olyan ambiciózus intézkedéscsomag, amely többek között az üvegházhatásúgáz-kibocsátás nagy mértékű csökkentésére, az élvonalbeli kutatásba és innovációba való beruházásra és Európa természetes környezetének megőrzésére irányul. 

Az EU és tagállamai nemzetközi törekvésekben vesznek részt annak érdekében, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye értelmében felvegyék a harcot az éghajlatváltozással. 

Az EU a politikai fellépés mellett különböző finanszírozási lehetőségeket biztosít a fiatalok és az ifjúsági szervezetek számára. Bár ezek a programok nem kizárólag az éghajlatváltozásra összpontosítanak, projektjeik erre a témára is irányulhatnak.

• Európai Szolidaritási Testület: ez az önkéntességen alapuló szervezet lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy a gyakorlatban is hozzájáruljanak számos területhez, többek között a környezetvédelemhez. A programban 17–30 év közötti fiatalok vehetnek részt.
• Erasmus+ ifjúsági csereprogramok: az ifjúsági csereprogramokban 13 és 30 év közötti fiatalok vehetnek részt, akik lehetőséget kapnak arra, hogy rövidebb ideig (5–21 nap) együtt lakjanak más országokból származó fiatalokkal, és ezalatt közös projekteken dolgozzanak velük. Ez kiváló alkalom arra, hogy külföldi kortársaikkal ismeretségeket kössenek.
• Erasmus fiatal vállalkozóknak: a határokon átnyúló csereprogram lehetőséget biztosít az új vagy leendő vállalkozóknak arra, hogy egy másik országban kkv-t működtető tapasztalt személy segítségével képezzék tovább magukat.

Az uniós intézmények párbeszéd-mechanizmusok segítségével egyeztetnek a fiatalokkal (például a civil párbeszéden, az uniós ifjúsági párbeszéden és más kezdeményezéseken keresztül).